Lengyel nevének eredetére két változatot ismerünk. Az egyik szerint, nevét lengyel származású telepesekről kapta, a másik változat alapján pedig egy Lengyel nevű vitézről. A község területén emberi település nyomai az új kőkorban fedezhetők fel először. A leletek megtalálásának helyét a nép „török sánc”-nak nevezte el, ma sánci tetőnek nevezik. Itt végezte ásatásait Wosinsky Mór 1882-1888-ig. Az általa talált leletek „lengyeli kultúra” néven lettek ismertek az egész világon. A lengyeli uradalmat a gróf Apponyi család 1799-ben vásárolta meg Amadé bárótól. Az Apponyiak ekkor egy kisebb kastélyt építettek. Ez a kastély ad ma otthont az Óvodának és a Postahivatalnak Lengyelben. Eredetileg ez a kastély is emeletes volt, majd az Apponyi család az emeletet 1870-ben lebontatta róla. A mai kastély 1824-től 1829-ig épült. Építtetője gróf Apponyi József volt. Az építési munkákba bevonták az uradalomhoz tartozó Lengyel, Kisvejke, Mucsi és Závod községek jobbágyait. A monda szerint a kastély úgy épült, hogy azon megtalálhatók voltak egy naptári év összes jegyei. Négy bejárat a négy negyedévet, a 12 kémény az év tizenkét hónapját szimbolizálja. 52 szoba épült és 365 ablaka van. Ezeket a jegyeket részben ma is magán hordja az épület. A kastély építésénél igyekeztek a főúri család minden kényelmét biztosítani. Nagyobb méretű kápolna is épült benne, mely mise tartására is alkalmas volt, míg meg nem épült a kegyúri templom Lengyelbe. Apponyi József nevéhez fűződnek még a következő épületek is. A templom, amelynek alapkövét 1846-ban fektették le, de építését csak1860-ban fejezték be. A templom védőszentje, Avilai Szent Teréz. A gőzfürdő pedig 1846-ban készült, amit később „Annafürdő”-nek neveztek el, gróf Apponyi Rudolf felesége Beckendorf Anna után. A fürdő épületét az I. világháborúban kórházként használták, fennmaradó részében ma erdei iskola működik.