Nagykunsági krónika
„Európa nem arra kíváncsi, hogy átvettünk- e mindent, amit az európai művelődés nyújthat, hanem arra, hogy a magunkéból mivel gyarapítottuk az európai művelődést.” – Györffy Istvánnak a szellemi végrendeleteként megjelent A néphagyomány és a nemzeti művelődés című munkájában olvasható ez a ma is megszívlelendő gondolat. Munkássága ennek a bizonyítéka. A Nagykunsági krónika szép irodalmi nyelven megírt tanulmányok sora, melyben a régi nagykunok mindennapi életének, többek között a letűnt rét világának, a szilaj pásztoroknak állít emléket. A szerző a török kor mondavilágába és a vészterhes 17. századba a szemtanú hitelességével vezet el bennünket. A 18-19. század már a tanácsi jegyzőkönyvek, régi elsárgult iratok vallomásaiból lép elénk. Nem feledkezik meg a Bácskába települt kunságaik sorsának megrajzolásáról sem. A záró fejezet a híres táncos, Egres Kis Lajos verbunkos huszár cselekedeteit idézi fel. A szerző tágabb szülőföldjének állít emléket ebben a szép könyvben.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | magyar történelem |
tárgy | Nagykunság |
tárgy | néprajz |
célközönség | kutatók, szakemberek |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Györffy István |
kiadó | Turul |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Budapest |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Miskolc |
létrehozás dátuma | 1941-01-01 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 180 p. |
formátum | |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | örökös |
hozzáférési jogok | Ingyenes hozzáférés |
Forrás, azonosítók | |
forrás | ME-BTK |
azonosító | ETO jelzet: 943.916.9 39(439.169) |