Két külön lapon L. Béláról (Ben Cion) és T. Ferencről (M. Efráim) lejegyzett, kézzel írt szöveg. T. Ferencet munkaszolgálatra hívták, majd Oroszországba került, a 401. századhoz. K. István Dunától a Donig című könyvét említi L. Simcha, melyben 25 mártír sosrát írja meg a szerző, T. Ferenc is szerepel a mártírok névsorában. Az említett „keret” és M. ezredes a visszemlékezés szerint kegyetlen hozzáállású volt. A felszabadulás után néhányukat elfogták és elítélték. Az Oktogonon akasztották fel őket villanypóznákra a tárgyalás lezajlása után. L. Béla Mauthausenbe került a „halálmenettel”. A pesti gettóból Sopronbánfalvra került, ahol fakitermelés volt a munkájuk. Gunskirchenben érte a felszabadulás, egészségi állapota nagyon rossz volt, haldoklott. L. Béla L. Simcha édesapja végül hazatért, 1957 és 1982 között Izraelben élt. Szüleit, testvéreit és más rokonát, ismerősét elpusztították. L. Simcha mindkét lap alján felhívja a figyelmet a megemlékezésre. A harmadik lap L. Béláról szól, héber nyelven íródott. A lap alján L. Simcha pecsételt névjegyével, szintén héberül. Egy negyedik (füzet)lapon kézzel írt családfa, S. József és L. Ilona leszármazottaival. A lap szélén a G. és M. nevű családtagok megemlítésével.

Two sheets tell us about Mr. Béla L. (Ben Cion) and Mr. Ferenc T. (Efráim M.). Both texts are manuscripts. Mr. Ferenc T. was in forced labor, later he got to Russia, to unit 401. Mr. Simcha L. mentions the book of Mr. István K. (From Danube to Don), in which he wrote about fate of 25 martyrs, Mr. Ferenc T. ’s name is also in the list of martyrs. Colonel M. and his ’guards’ were cruel according to reminiscence. After the liberation they and some others were caught and judged. After the negotiation they were hung on lampposts at Octogon. Mr. Béla L. got to Mauthausen by the ’death march’. He got to Sopronbánfalva from Budapest ghetto, logging was their work. He was in Gunskirchen during the time of liberation. Béla’s health status was very bad, he was dying. Mr. Béla L. was Mr. Simcha L. ’s father, Simcha could return. Between 1957 and 1982 he lived in Israel. His parents, brothers and other relatives were perished. Mr. Simcha L. draws attention to commemoration. Text on Mr. Simcha L.’s third page is written in Hebrew, it’s about also Mr. Béla L. . There is his name-card with stamps. On a fourth, handwritten sheet there is a genealogical tree about Mr. József S. and Ms. Ilona L. ’s descendants. There are names of family-members named G. and M. in the sheet.