Grüse aus Grosmanok, Üdvözlet Nagymányokról. A település a Mecsek hegység keleti kiágazásának északi oldalán, Tolna megye déli peremén fekszik. Természeti adottsága – déli része erdős, dombos – jó lehetőséget biztosít erdei kirándulásra, vadászatra. A hegyeken-dombokon szőlői, legelői vannak. A város lakóinak száma 2600 fő. A hozzá legközelebb fekvő város Bonyhád, amely tőle mintegy 8 km-re fekszik, a megyeszékhely Szekszárd pedig 30 km-re található. Nagymányok története az 1000-1100-as évekig nyúlik vissza. Belőle válik ki a későbbiekben Kismányok. Az első írásos emlék 1015-ből maradt fenn, amikor Damaslaus herceg "Manek"-et a pécsváradi kolostornak adományozza. A település neve a későbbiekben többször változott, Manky, Meneke, Manyk, Manyuk, Mányok és Nagymányok elnevezések váltak ismertté. A török pusztítás következtében elnéptelenedett településbe katolikus vallású németek kerültek betelepítésre, a ma itt élő lakosság 50%-a német nemzetiségű. A szénbányászat kezdeti lépései 1803-tól tapasztalhatók. A bányászat jelentősebb szerepet 1890-től kap, amikor megépítik az első üzemi épületeket és munkáslakásokat. 1873-ban kerül sor a vasút kiépítésére. A város hármas településtagoltsága szintén a szénbányászathoz kötődik. A falusi rész az előzőekben leírtak alapján 1015-től ismert, ehhez szervesen csatlakozott a Csalapuszta 1299-től, mely két utcából állt. A Bányatelep 1891-től kerül be a település vérkeringésébe, melyet a bánya hozott létre és tett komfortossá. Az Újtelep szintén bányászlakásokból álló településrész, 1958-tól kezdődően épült. 1890-ben Troll Ferenc zárdát alapít, mely szintén lényeges momentum a település életében.