A mű az élet, a halál, a szerelem, a kitartás és a hit nagy kérdéseit boncolgatja, az egyén felelőssége szempontjából. Az adott szó, a fogadalom, az önmagunkhoz való hűség, a vállalásaink melletti kiállás, és azok minden nehézségeken át történő képviselete, a remény példázata. Az ember önfeláldozásáról szól. Arról az útról, amelyet mindenkinek be kell járnia, az emberi lét megkerülhetetlen velejárójaként. A szerelem visszaszerzéséről a haláltól. A szerelem, azaz a szenvedély megmentéséről. A társtalanság, a magány elutasításáról. A szenvedélynélküliség lehetetlenségéről, az élet próbatételeinek vállalásáról, és azok jutalmáról, az élet beteljesüléséről. Az Orfeusz és Euridikét Bozsik Yvette két nagy példaképe is színpadra vitte, így ez a koreográfiája előttük is tisztelgés lesz: Pina Bausch és Mary Wigman munkássága előtti meghajlás és emlékezés.