Svédország 50 korona 1986

kép

Svédországban 1965-től lecserélték a rendkívül hosszú idő, 1890 óta forgalomban lévő 50 koronás címletet. Az új bankjegy előoldalára a Holstein-Gottorp házból származó, az „Álarcos király” néven emlegetett III. Gusztáv svéd uralkodó (Stockholm, 1746. január 24. – Stockholm, 1792. március 29. - uralkodott 1771-1792) portréja került. III. Gusztáv szülei Adolf Frigyes svéd király ( 1751-1771 ) és Lujza Ulrika porosz királyi hercegnő ( 1720-1782 ), II. Nagy Frigyes porosz király ( 1740-1786 ) testvére voltak. A király a felvilágosult abszolutizmus jegyében uralkodott, segítette a polgárság érdekeinek érvényesülését, védelmébe vette a parasztságot, fejlesztette a gazdaságot és a távolsági kereskedelmet, a kultúra kiemelkedő támogatójának számított. Összesen nyolc nagyszabású külföldi utat tett, járt többek között a Rómában a pápánál, személyesen találkozott II. József császárral ( 1765-1790 ), XVI. Lajos francia királlyal ( 1774-1791 ) és unokatestvérével, Nagy Katalin orosz cárnővel ( 1762-1796 ) is. Legfőbb politikai célja II. „Nagy” Gusztáv Adolf király ( 1611-1632 ) birodalmának, a baltikumi svéd hegemóniának ( "Dominium Maris Baltici" ) helyreállítása volt. Már 1772-ben vértelen államcsínnyel felszámolta az 1718 óta fennálló, a "Szabadság kora" ( "Frihetstiden" ) néven emlegetett parlamentáris-rendi rendszert, megfosztva ezzel addigi politikai hatalmától a nemességet, bevezetve az abszolutizmust. 1772-ben a király rákényszerítette a parlamentet ( Riksdag - Birodalmi Gyűlés ) egy felvilágosult abszolutista szellemű, az uralkodó hatalmát biztosító "alkotmány" ( "regeringsform" ) elfogadására. Az 1789 -es, fundamentalista-konzervatív "Egység és biztonság törvénye" ( "Förenings- och säkerhetsakten" ) tovább erősítette a monarchia pozícióit a rendekkel szemben. Bár a dán koronához tartozó Norvégia megszerzése nem sikerült, III. Gusztáv Svédország nagy északi háborúban ( 1700-1721 ) elveszett presztízsét részben helyreállította az 1788-1790 között zajló orosz-svéd háborúban. 1790. július 9-én a svéd haditengerészet fényes diadalt aratott az orosz flotta fölött a Svensksund-i ( vagy Rochensalm-i ) tengeri csatában, ahol az oroszok 51 hadihajójukat és 7400 emberüket veszítették el. Ez volt Svédország hadtörténelmének egyik legnagyobb győzelme. III. Gusztáv 1792. március 16-án éjfélkor, egy a stockholmi Királyi Operaházban megrendezett álarcosbálon arisztokrata ellenségei által szervezett merénylet áldozata lett. Tizenhárom nappal később halt bele sebfertőzésébe. A hátoldal Carl von Linné ( Carolus Linnaeus - Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudóst, orvost, botanikust, a modern tudományos rendszerezés alapelvei és a modern tudományos nevezéktan megalkotóját ábrázolja. Linné "Systema Naturae" ( 1735 ) című művével teremtette meg a modern rendszerezés alapkategóriáit és e kategóriák hierarchiáját. A vízjelben Anna Maria Lenngren ( 1754-1817 ) svéd írónő, költő, műfordító képmása látható. Ezt az 50 koronás típust 1965-től 1995-ig bocsájtották ki, 1998. december 31-ig volt forgalomban, a svéd jegybank azonban a mai napig becseréli új címletekre. Az 1755-ben alapított Tumba Bruk pénzjegynyomdában készült.

Sweden 50 Kronor Banknote, issue of 1986. Gustav III. king of Sweden at right on front, Carl von Linné ( Linnaeus ) on back, watermark: Anna Maria Lenngren.

Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy bankjegy
tárgy Vízjeles ( Anna Maria Lenngren ), fémszálas speciális bankjegypapír
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Sveriges Riksbank
kiadó Sveriges Riksbank
közreműködő Tumba Bruk pénzjegynyomda.
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Stockholm
térbeli vonatkozás Svédország
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Szendrő
időbeli vonatkozás 1986
Jellemzők
hordozó papír
méret 130 X 82 mm
kép színe színes
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Magánszemély
hozzáférési jogok Ingyenes hozzáférés
Forrás, azonosítók
forrás Numizmatikai magángyűjtemény
azonosító 6204788302 ( A bankjegy sorozatszáma. )