Milorad Jankovic Maros menti ének (részlet)
Pero kapitányt talán vállalkozásának roppant elszántsága és a bukást követő iszonyú megtorlás tette legendák hősévé. Történetét a szerb nép mindjárt halála után dalokban örökítette meg, s e dalok idővel széltében-hosszában elterjedtek a szerb-horvát nyelvterületen. De született a harcokról krónikás ének magyarul is, Tokody Márton verse. Magyarország a történelmi emlékezet Pero Szegedinac nevét őrizte meg leginkább az 1735-ös mozgalomból. A szerb határőrtiszt, a pécskai határerődítmény parancsnoka már életében jelképpé vált, szinte megtestesítőjévé annak a reménységnek, hogy a közös sérelmek és a közös terhek minden nyelvi, minden vallási különbség ellenére a közös ellenséggel szemben egységbe tömöríthetik a magyarokat, a szerbeket. Ezért választották vezérükül a Viharsarok lázadó parasztjai, Rákóczi egykori katonái azt a Pero kapitányt, aki harminc évvel korábban a Rákóczi elleni harcokban tűnt ki bátorságával.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | papír alapú könyv |
tárgy | regény |
célközönség | általános |
Személyek, testületek | |
kiadó | Európa Könyvkiadó |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Budapest |
térbeli vonatkozás | Szerbia |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Szendrő |
hivatalos kibocsátás | 1977-01-01 |
időbeli vonatkozás | 18. század |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 1,4 MB 536 oldal |
formátum | |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | magánszemély |
hozzáférési jogok | Ingyenes hozzáférés |
Forrás, azonosítók | |
azonosító | ISBN 963 07 1053 6 |