A színházak államosításától kezdve a 90-es évek végéig rendszabályozott volt a színészek szabad költözködési joga. Akár használható volt nézők elé engedni egy színészt, akár kockázatos: nyugdíjig nyugton volt a szerződése. Amióta a színészek is bt-számláért kényszerből elkótyavetyélték beláthatatlan nyugdíjas jövőjüket: szabad madarak lettek. Szabad az átjárás társulatról társulatra. Sőt: akiben kielégítetlen alkotói vágyak viszketnek, esetleg szerződés nélkül hoppon maradtak: oda mennek, ahol megvalósíthatónak érzik képességeiket.