Bibliai tájak

A múlt születése

szöveg

Palesztina, a Szentföld, a bibliai tájak, a zsoltáros Dávid és a bölcs Salamon, a lángoló szavú próféták s az ihletett írástudók, Jézus és az apostolok születésének, igehirdetésének és szenvedésének színhelye már sok évszázad óta volt célpontja vallási élményt kereső zarándokoknak, a történelmi emlékekben gazdag vidéket megismerni akaró, kíváncsi utazóknak, és nem kevésbé a bibliai elbeszéléseket a tárgyi emlékekkel, netán fennmaradt feljegyzésekkel szembesíteni akaró régészeknek, történészeknek, kutatóknak. A bibliai idők és történeti színhelyei felkutatásának és tanulmányozásának igénye azután újabb lendületet és irányt kapott a múlt század első felében meginduló és már kezdettől fogva jelentős sikerekkel járó, rendkívüli érdeklődést is keltő közel-keleti, egyiptomi és előázsiai ásatások által. Új, eddig ismeretlen vagy megfejthetetlen írásrendszerek tárták fel titkaikat, ismeretlen vagy alig ismert népek, nyelvek, kultúrák tárultak fel: egyiptomi hieroglifikus és hieratikus írású szövegek, sumer, akkád és asszír eposzok, himnuszok, királylisták és a hódítók nagy tetteit magasztaló hivatalos feliratok, ugariti mitikus költemények, babiloni és hettita törvénykönyvek – csupa izgalmas szöveg, amely mind, hol közvetlen, hol távolabbi kapcsolatban állt a Bibliából ismert hagyományokkal, törvényekkel, tanításokkal. A kezünkben lévő könyv tudós szerzője nem „bibliai régészetet” ad, hanem a régészet segítségével a bibliai országok, a Bibliában megnevezett tájak egykori népeinek életét, valóságát, mindennapjait: szerszámait és szokásait, kézműveseinek technikáját és gondolkodóinak eszméit akarja hozzánk közel hozni. Nincs eleve eltökélt szándéka hittételének igazolására vagy cáfolatára. A higgadt tudós módszerével közöl tényeket, ismertet feltevéseket, érveket és ellenérveket. Sorra vonultatja fel olvasói előtt Kánaán földjének egyes korszakait – a „kanaáni” bronzkor kezdeteitől az „izráeli” vaskorig, majd a két zsidó állam (Júda és Izráel) bukása utáni hódítók teremtette rendezés időszakáig. Mindvégig szeme előtt tartotta a Biblia elbeszéléseit: de nem a pozitív vagy negatív kicsengésű „hitvita”, nem is a merő illusztratív bemutatás céljából: hanem azért, mert „a Biblia világa” önmagában, a maga anyagi valóságában is szép és izgalmas, és ezt a világot akarja megismertetni, a szó igaz értelmében „láttatni” az olvasóval. Látjuk és el tudjuk képzelni a mindennapi tevékenység során használt cserépedényeket ugyanúgy, mint Salamon egykori templomát (és még azt is, hogy a bibliai adatok alapján hányféleképpen lehetett és lehet ma is elképzelni – rekonstruálni). Bejárjuk a tágabb környékből is mindazon térségeket, amelyek a bibliai tájakhoz kapcsolódnak: Föníciát, a merész hajósok, elszánt gyarmatosítók, körmönfont kereskedők és egy fölöttébb gyakorlatias írásrendszert kidolgozó írnokok hazáját, majd a perzsa birodalmat is, a maga perszepoliszi király palotájával, amelyből kerek két évszázadon át Judaeát is kormányozták.

Cím(ek), nyelv
része Bors-Honty művészeti könyvtár
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy P. R. S. Moorey
tárgy Bibliai tájak
tárgy könyv
tartalomjegyzék
1. "BIBLIAI RÉGÉSZET" ÉS A BIBLIAI TÁJAK RÉGÉSZETE
2. BEVEZETÉS
3. IDŐRENDI TÁBLÁZAT
4. A TÁJ, RÉGÉSZET ÉS TÖRTÉNELEM
5. A RÉGÉSZETI KUTATÁSOK FEJLŐDÉSE
6. Történet képekben: EGY KANAÁNI VÁROS: HÁCOR
7. A KANAÁN FÖLDJE
8. Történet képekben: AGYAGEDÉNYEK - A MÚLT KULCSA
9. A FŐNÍCIAIAK
10. Történet képekben: SALAMON TEMPLOMA
11. IZRÁEL ÉS JÚDA
12. Történet képekben: PERSZEPOLISZ, A NAGYKIRÁLY PALOTÁJA
13. A PERZSA BIRODALOM
14. TOVÁBBI OLVASMÁNYOK
15. KISLEXIKON
16. NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ
teljes tartalomjegyzék
Személyek, testületek
létrehozó/szerző P. R. S. Moorey
kiadó Helikon
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Budapest
térbeli vonatkozás Budapest
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Kaposvár
dátum 1984-01-01
időbeli vonatkozás 1984
Jellemzők
hordozó papír
méret 162 p
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Együd Árpád Kulturális Központ
hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
forrás http://egyud.kaposvar.hu/
leltári szám/regisztrációs szám BHMK.0034