Bibliai tájak
A múlt születése
Palesztina, a Szentföld, a bibliai tájak, a zsoltáros Dávid és a bölcs Salamon, a lángoló szavú próféták s az ihletett írástudók, Jézus és az apostolok születésének, igehirdetésének és szenvedésének színhelye már sok évszázad óta volt célpontja vallási élményt kereső zarándokoknak, a történelmi emlékekben gazdag vidéket megismerni akaró, kíváncsi utazóknak, és nem kevésbé a bibliai elbeszéléseket a tárgyi emlékekkel, netán fennmaradt feljegyzésekkel szembesíteni akaró régészeknek, történészeknek, kutatóknak. A bibliai idők és történeti színhelyei felkutatásának és tanulmányozásának igénye azután újabb lendületet és irányt kapott a múlt század első felében meginduló és már kezdettől fogva jelentős sikerekkel járó, rendkívüli érdeklődést is keltő közel-keleti, egyiptomi és előázsiai ásatások által. Új, eddig ismeretlen vagy megfejthetetlen írásrendszerek tárták fel titkaikat, ismeretlen vagy alig ismert népek, nyelvek, kultúrák tárultak fel: egyiptomi hieroglifikus és hieratikus írású szövegek, sumer, akkád és asszír eposzok, himnuszok, királylisták és a hódítók nagy tetteit magasztaló hivatalos feliratok, ugariti mitikus költemények, babiloni és hettita törvénykönyvek – csupa izgalmas szöveg, amely mind, hol közvetlen, hol távolabbi kapcsolatban állt a Bibliából ismert hagyományokkal, törvényekkel, tanításokkal. A kezünkben lévő könyv tudós szerzője nem „bibliai régészetet” ad, hanem a régészet segítségével a bibliai országok, a Bibliában megnevezett tájak egykori népeinek életét, valóságát, mindennapjait: szerszámait és szokásait, kézműveseinek technikáját és gondolkodóinak eszméit akarja hozzánk közel hozni. Nincs eleve eltökélt szándéka hittételének igazolására vagy cáfolatára. A higgadt tudós módszerével közöl tényeket, ismertet feltevéseket, érveket és ellenérveket. Sorra vonultatja fel olvasói előtt Kánaán földjének egyes korszakait – a „kanaáni” bronzkor kezdeteitől az „izráeli” vaskorig, majd a két zsidó állam (Júda és Izráel) bukása utáni hódítók teremtette rendezés időszakáig. Mindvégig szeme előtt tartotta a Biblia elbeszéléseit: de nem a pozitív vagy negatív kicsengésű „hitvita”, nem is a merő illusztratív bemutatás céljából: hanem azért, mert „a Biblia világa” önmagában, a maga anyagi valóságában is szép és izgalmas, és ezt a világot akarja megismertetni, a szó igaz értelmében „láttatni” az olvasóval. Látjuk és el tudjuk képzelni a mindennapi tevékenység során használt cserépedényeket ugyanúgy, mint Salamon egykori templomát (és még azt is, hogy a bibliai adatok alapján hányféleképpen lehetett és lehet ma is elképzelni – rekonstruálni). Bejárjuk a tágabb környékből is mindazon térségeket, amelyek a bibliai tájakhoz kapcsolódnak: Föníciát, a merész hajósok, elszánt gyarmatosítók, körmönfont kereskedők és egy fölöttébb gyakorlatias írásrendszert kidolgozó írnokok hazáját, majd a perzsa birodalmat is, a maga perszepoliszi király palotájával, amelyből kerek két évszázadon át Judaeát is kormányozták.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
része | Bors-Honty művészeti könyvtár |
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | P. R. S. Moorey |
tárgy | Bibliai tájak |
tárgy | könyv |
tartalomjegyzék | 1. "BIBLIAI RÉGÉSZET" ÉS A BIBLIAI TÁJAK RÉGÉSZETE teljes tartalomjegyzék2. BEVEZETÉS 3. IDŐRENDI TÁBLÁZAT 4. A TÁJ, RÉGÉSZET ÉS TÖRTÉNELEM 5. A RÉGÉSZETI KUTATÁSOK FEJLŐDÉSE 6. Történet képekben: EGY KANAÁNI VÁROS: HÁCOR 7. A KANAÁN FÖLDJE 8. Történet képekben: AGYAGEDÉNYEK - A MÚLT KULCSA 9. A FŐNÍCIAIAK 10. Történet képekben: SALAMON TEMPLOMA 11. IZRÁEL ÉS JÚDA 12. Történet képekben: PERSZEPOLISZ, A NAGYKIRÁLY PALOTÁJA 13. A PERZSA BIRODALOM 14. TOVÁBBI OLVASMÁNYOK 15. KISLEXIKON 16. NÉV- ÉS TÁRGYMUTATÓ |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | P. R. S. Moorey |
kiadó | Helikon |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Budapest |
térbeli vonatkozás | Budapest |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Kaposvár |
dátum | 1984-01-01 |
időbeli vonatkozás | 1984 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 162 p |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Együd Árpád Kulturális Központ |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
forrás | http://egyud.kaposvar.hu/ |
leltári szám/regisztrációs szám | BHMK.0034 |