A nyugat őrének nevezi magát egy művelt, felvidéki magyar újságíró 1938 tavaszán. Indogermán magyarnak, szláv és német ősöktől eredett magyar polgárnak, akinek álmai London és Párizs felé fodrozódnak: bevallja: emlékezetében édes bécsi illatok múltmámorát őrzi, s képzeletét soha nem a Kiskunság homokdűnéi, szél borzolta akácfái vonzzák.