1. AZ ELSŐ KIADÁS AJÁNLÁSA
2. A MÁSODIK KIADÁS ELŐSZAVA. Írta: Viski Károly
3. TÁJÉKOZTATÓ. Írta: Viski Károly
MI A NÉPRAJZ?
A népi jelenségek egységessége. A népi alkotás sajátossága. Ennek felismerése. A néprajzi tudomány neve, tárgya, célja. A művelődés ősi alapjai. Természeti vagy kezdetleges népek. A kezdetleges műveltség. A művelődés és műveltség néprajzi (művelődéstörténeti) értelme. Néprajz és őstörténet. Az ősember feltámasztása. Az ősemberi műveltség élő emlékei. A művelődés útja: a régi és az új keveredése. Műveltségrétegek. Népi műveltségünk rétegződése. Ősi műveltségünk keveredése.
4. A NÉPRAJZ MUNKAMÓDJA.
A műveltségrétegek szétválasztása. A hasonlítás (asszimilálás) és az alakváltozatok (variánsok). A leírás. Az összehasonlítás. Az összehasonlítás feltételei, eredménye. A fejlődéselmélet. A néprajz munkamódja nem természettudományi.
5. A NÉPRAJZ SEGÉDTUDOMÁNYAI.
Földrajz; embertan; gyakorlati és természettudományok; művelődéstörténet; történelem; régészet; nyelvtudomány; néplélektan; más tudományok. A kollektív lélek, az emberi közösségek alkotásaival foglalkozó embertudományok nem mellőzhetik a néprajz eredményeit. A néprajzi jelenségek szövevénye. A szövevények együttes (synoptikus) szemlélete.
6. A NÉPRAJZI JELENSÉGEK RENDSZEREZÉSE.
A jelenségek belső összefüggésén alapuló (természetes) rendszer. A rendszer két fő része: tárgyi néprajz, szellemi néprajz. E kettő tárgyköre. A kutatás természete, területe: a jelenségek néprajzi értékelése, a kezdetlegességek megbecsülése.
7. A MAGYARSÁG NÉPRAJZI KÉPE ÉS TÖRTÉNETI ALAKULÁSA.
A különbségek eredete. A csoportokat alakító tényezők. A "magyar" szó jelentése. Az onogur törzsszövetség alakító hatása. A magyarság egyéb elnevezései. A honfoglaló törzsszövetség. Kelet és Nyugat határán. A vezető réteg elnyugatiasodása. Nyugati és újabb keleti elemek. Népműveltségünk alkotóelemeinek három csoportja. Néprajzi képünk változatossága. Néprajzi csoportjaink: dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi, (moldvai és bukovinai) csángó csoport.
8. A MAGYAR NÉPRAJZ MÚLTJA ÉS JELENE.
Ismereteink forrásai. Adatgyűjtemények. Múzeumok. Néprajzi irodalmunk. Közöletlen személyes tapasztalatok. Az előmunkálatok egyenetlensége s ennek következményei. Munkánk első, alapvető összefoglalás. Kinek írjuk?.
9. TÁPLÁLKOZÁS. Írta: Bátky Zsigmond.
A mindennapi eledel. A szakácskodás elsősorban a hagyományőrző asszonynép feladata. Kapcsolatok az étkezés, tűzhely és néphit között. A szakácsművészet.
10. A GYŰJTÖGETŐ ÉLETMÓD EMLÉKEI.
Férfi és női munka. Mai maradványai. Állati eredetű nyers táplálékok. Eltartásuk ősi módjai. Szárítás, aszalás, sózás, füstölés. Kezdetleges húspirító módok. Férfifőzte ételek. Az asszonynép és a növényvilág. Nyers növényi táplálékok. Aszalt gyümölcsök, ízek. Nyers édes italok. Nyír- , jávor- , fenyővíz. Savanyítás, forrázás, főzés, sütés. Hamuban sült pogácsák. Kövönsült lepények. A sütőharang. A lápi kút.
11. A NÖVÉNYI NYERSANYAG FELDOLGOZÁSA.
Vegyi eljárás. Savanyítás. Aszalás. Erőművi eljárás. A törés. A gabonahántoló kölyü. A mozsár. Az őrlés. Az őrlemény és rezsnyice. Kerekes őrlőkészülék. A malom. Vízimalmok. A kanalas malom. Malom szavunk eredete. Szárazmalmok, szélmalmok és fajtáik. Sajtolás. Olajütő éksajtó. Bankókkal dolgozó olajsotuk. Csavarorsós olajsotu. Ecetsajtolás. Szőlőprések. Kanca- , kosos- és régős prős.
12. A NYERS ÉS ELKÉSZÍTETT ANYAGOK ELTARTÁSA.
Az innivaló eltartása. Cserép- és faedények. Sótartók. Túrós- , zsíros- , stb. tömlők és bödönök. Húsfélék elrakása. Tojásos bucsérok, paszulykasok. Burgonyás vermek. Szuszékok, gabonáskasok, hombárok, kástuk. Kenyeresrácsok, tésztásszütyők.
13. AZ ÉTELEK ELKÉSZÍTÉSE. ÉTELFAJTÁK.
I. TŰZGERJESZTÉS ÉS TŰZHELYI ESZKÖZÖK.
Tűzgerlyesztés dörzsöléssel. Tűzcsiholás. Tűztisztelet. Tüzelőanyagok. A tűzhely és kemence segédszerszámai. A tűzfejalj, tüzikutya, szolgafa, háromláb, sertenyő, csipér, pemet, szénvonó, kuruglya.
14. II. ÉTELEK ÉS SÜTŐ- FŐZŐESZKÖZÖK.
Állati eredetű ételek. Pirító szerszámok. Nyárs, rostély, serpenyő, tepsi. Főzőszerszámok. Bogrács. Halászlé, gulyás, pörkölt, juhhúsos kása, töltelékek. Húslevesek. A tej, tojás, vaj és méz szerepe népünk konyháján. Növényi eredetű ételek. Levesek. Árvaleves. Gyümölcs és levesük. Zsufa, gabonaleves, cibere, tésztás levesek. Saláták és zöldfőzelékek. Szárazfőzelékek. Répa- és káposztafőzés. Tészták. Kásák és pépek. Galuskák. Gombócok. Csíkok és reszeltek. Lepények. A kenyér és kenyérsütőszerszámok. Pogácsák. Rétesek, bélesek. Kalácsok, perecek. Fánkok.
15. ITALOK ÉS FŰSZEREK.
A víz. Vízszerző módok és alkalmatosságok. Kobak. Szapoly. Ivótülök. Ivóharang. Fából faragott ivókészségek. Vízhordó faedények. Kútak. Bodonkút. Bugyogák és kanták. Gémeskút. Kerekeskút. Az ősi lóser és magyar ser. A mézser. A pálinka. A kávé és tea. A dohány. Fűszerek és ételjárulékok.
16. TÁLALÓ ÉS EVŐESZKÖZÖK. ÉTREND.
A tálalás ősi módja. A suba, mint asztal. Az evőszék. Az asztal. A szék. A tál és tányér. Evőeszközök. Ételhordó edények. Az étrend. A pátriárchális étkezés. Ünnepi vendégségek.
17. ÖSSZEFOGLALÁS.
A magyar táplálkozás néprajzi mérlegelése. Paraszkonyhánk tárgyi fölszerelése. Kezdetleges ételféleségeink nagy száma. Ételneveink eredete. A magyar konyhaművészet két fő vonása: az ízletesség és változatosság. A hús és zsír kedvelése. A magyar pecsenyék. Főtt és sült tészták.
18. ÉPÍTKEZÉS. Írta: BÁTKY ZSIGMOND.
Az emberi települések leírása és a néprajz. Az épületek alakulásának vizsgálata egészében a néprajz hivatása. A tüzelőberendezések fejlődésének búvárlása a legfontosabb feladat.
19. TELEPFORMÁK.
A település néprajzi tényezői. A két szélsőséges telepforma. A magányos tanya és tömör falu. Honfoglaláskori telepedésmódok. Tanyarendszer. Szőlőhegyközség. A "szeres" terep és zárt faluforma. A falutelepülés két fő formája. Soros- vagy utcásfalu és csoportosfalu. A "hadas" település. Szegek, zugok. Falukerítés. Az udvarok fő formái. Magányos és csoportos udvarok. Eredetük. Telekkerítések, hágcsók, ajtók, kapuk.
20. KEZDETLEGES HAJLÉKOK.
A lakóház ősei. Földreépített és földbemélyesztett épületek. Földreépített régi és mai kerek hajlékok. Jurttípusú nemez- és csergesátor, szekérsátor, pásztortalyiga, karaula. Kotatípusú göcseji pálinkafőzőkunyhó szalmafedéllel. Nádból állított kerek juhász- és gulyáskunyhók. Szögletes nyitott és fedett pásztorhajlékok. Enyhelyek, cserények, tetőkunyhók és falas pásztorhajlékok. Földbemélyesztett szögletes hajlékok. Partlakások, putrik, földházak.
21. A HÁZ ÉPÍTŐANYAGA ÉS ÉPÍTÉSE.
Az építés a közösség munkája. Kaláka, kölcsön, segítség. A ház részei. Fal és tető. Föld- , sár- , vályog- , tégla- , kő- , nád- , vessző- és fafalazatok. Tetőváz és fedél. Szelemenes és szelemen nélküli tetőváz. Kontyos- , üstökös- és nyergestető. A házfedés. Szalma- , zsup- , nád- , zsindely- és cserépfedés. A zsupfedés. Házcsúcsok. Tornác, pádimentom, ablak, ajtó, zár.
22. A LAKÓHÁZ BELSŐ TAGOLÓDÁSA.
A kezdetleges lakóház tagolódása. A tüzelő szerepe a tagolódás későbbi menetében. A tűzhely és kemence eredeti alkata. Tűzhelyes és kemencés háztípusok. A tűzhely és kemence egybeolvadása. Kemencés- tűzhelyes és tűzhelyes- kemencés háztípusok. Keleti és déli magyar ház. Kemencés elindulású magyar háztípusok. Nyugati, északi és középmagyar ház. A fejlődés sejtett útja alaprajzokban. A magyar házak helye az európai háztípusok között.
23. TŰZHELYES HÁZAK.
A keleti magyar ház Erdényben és az Alföld északkeleti peremvidékén. Az ősi forma egyhelyiségű, középtűzhelyes ház. Tűzgödör. A tűzhely fölemelkedése, sarokba helyezése. Szikrafogó cserény, gógány, kürtő, padlás. A cserepes, platten, kemence, pest, szoba. Az eresz és füstház. A keleti vagy erdélyi ház rokonai. A zempléni kabolásház. A felsőtiszai kandallósház. Formák keveredése az érintkező területeken. A jövő fejlődés útja. Déli magyar ház Alsósomogyban, Tolnában, Baranyában, Szlavóniában. A keleti és déli magyar ház közti különbség. Az ősi alak a bosnyák kútya- típus. A kályha meghonosodásának hatása. A "szenesház" és szoba. A szlavóniai és délsomogyi füstösházak. A fejlődés iránya.
24. SZOBÁS- KONYHÁS HÁZAK.
Nyugati magyar ház a Balaton vonalától nyugatra. A kemencés alaptípus. A tűzpad. A füstös ház. A hetési, őrségi, göcseji, vend és hegyháti füstös házak. A kurugla. Az ősi pitvar. Kemence, banyakemence, kályha. A szoba és konyha létrejötte. Felnémet vagy álfelnémet háztípus? Északi magyar ház a palóc nyelvterületen. A palóc faház s a tót ház közös vonásai. Száz évvel ezelőtt. A palóc kemence eredete. Sokféle szerepe. A füsttelenítés megoldása. A palóc pitvar. A hideg konyha. A mai állapot. Középmagyar ház. A kémény szerepe az alföldi ház fejlődésében. Kéménytelen ősi hajlékok. Óltanyák és földházak. A földházak füsttelenítése. Füstlyuk, kürtő, szabadkémény, zártkémény. A kéményaljától a konyháig. A szabadkéményes konyhák tűzhelyfalai. A hosszúkás patka. Az ólas patka. Az asztalpatka. A debreceni "szabadkonyha" s a szegvári "lakodalmas konyha". Egyéb alföldi tűzhelytípusok. Nyári konyhák és szabad sütőkemencék. A búboskemencék. A csuproskemencék. Az alföldi ház fejlődése. Összefoglalás.
25. A MAGYAR HÁZ SZÓKINCSE.
A nyelvi tények bizonyító vallomása. Ősmagyar elmek. Korai szláv elemek. Későbbi német elemek. A felnémet háztípus átalakító hatása az úri házakon keresztül a magyar parasztházra.
26. FŰTÉS.
Az asszony és gyereknép hálóhelye. A férfinép hálóhelye. A régi házak kevéssé védtek a tél hidegétől. A legegyszerűbb fűtő: a nyilt tűzhely. Ennek Erdély a hazája. Az erdélyi tűzhely fejlődése a kájhacserepesig. Zárt fűtőkészülékek. A sárkemencék. Az alföldi búbos. A palóc kemence. A dunántúli kemence. A cserépkályha őse: a kupás kemence. Ásatag emlékei. Az igazi kályhák.
27. GAZDASÁGI MELLÉKÉPÜLETEK.
A melléképületek rendeltetése. Jelentőségük a házépítés szempontjából. Csűr és pajta. Dunántúli pajtatípusok. Az erdélyi csűrök. A hosszúcsűr. A jármascsűr. A székely kurtacsűrök. A kalotaszegi csűrök. Az istálló a régiségben. Akol szavunk eredete. Ól szavunk eredete. Az állás. A félszer. A teleltető állásfélszerig a beltelki istállóig. A nagykun tüzelősól.
28. BÚTORZAT. Írta: VISKI KÁROLY.
A HAJLÉKBELI HOLMI.
A bútor szó jelentése. A pásztor betyárbútora. A gúnya. A bútorok osztályozásának nehézségei.
29. A HÁZ FÖLDJÉTŐL AZ ELSŐ BÚTOROKIG.
Pad és szék. A pad helynévi jelentése a régi nyelvben és a nép nyelvében. A házbeli kezdetleges pad: padló, palló. A pad és szék szó jelentésbeli rokonsága. Pad- székfélék. Régi úri házak és mai parasztházak padszéke. A palóc lóca. A falravaló. A padok, lócák karja. A palóc lócák más- más neve és rendeltetése. A moldvai csángók padvetése.
30. A MAI BÚTOROK KELETKEZÉSE ÉS TÖRTÉNETI ALAKULÁSA.
Ágy, fejal. A gyékény és szalma, mint ágy. Fűajdeszka. Az ágy szó jelentésének története; a szokáshagyomány vallomása. A gúnya- ágy.
31. Ágyszék és nyoszolya. A nyoszolya szó egykori jelentése. A mennyezetes ágy.
32. Ágynemű. Hálóágy és vetettágy. Az ágyvetés néhány példája.
33. Szekrény és láda. A szekrény szó eredete. A szekrény alkata. A szekrény és koporsó szó jelentéskapcsolata. A koporsó szó ősi jelentése. A szekrény hátrálása, pusztulása. A láda szó eredete. A tulipános láda kora; hátrálása, pusztulása.
34. Egyes- szék. Kezdetleges egyes ülőbútorok. A gyalogszékek. A székhordozás szokása. A karszék, karosszék szó jelentése.
35. Evőszék, asztal. A földönétkezés szokása; a szokáshagyomány vallomása; az asztalvetés. A tálalóeszköz székrekerülése. Tálszék. Melius Péter táltartója. A kamarásasztal; helye; alkata; alászállása a parasztházba.
36. Falitéka, lábastéka, almáriom.
37. Rúd, kendőszeg, fogas, tálas.
38. Gyermekbútor: ringó (rengő) , tolidikó, gyerekálló stb.
39. A BÚTOROK ELRENDEZÉSE.
A ház belső rendjének alakulása. A padkásrendű ház belső képe. A szegeletre és középre rendezett házbelső képe; egyes bútorok állandó helye. A hátulsóház rendje.
40. VILÁGÍTÁS. Írta: VISKI KÁROLY.
A szabadtűz világlója. A világló szilánk vagy fáklya. Világtartók. A székely (csángó) világzó és a szurkos kalán. Népszokások világlói: lobogózás stb. A zsírfélékkel való világítás; mécs (pillogó stb.). A gyertya szó jelentése; A fából való csörőgyertya. A koppantó. Gyertyatartók (kecskeláb, betlehem). Lámpások.
41. MESTERKEDÉS. Írta: BÁTKY ZSIGMOND.
A parasztház önellátó kézműves tevékenysége. A mesterkedés eredete és fejlődése. Házimunka. Háziipar. Kézművesség. Iparosság. A néprajzot elsősorban a házimunkák érdeklik.
42. A FAMUNKA.
Tisztára férfi foglalkozás. Az ősi fakorszak. Az előmagyarok ebbeli tudománya a szókincs alapján. A pásztornép famunkái. Fakéregmunkák. Sótartók, dobozok. Poncolás. Kéregtarisznyák. Ivóedények. Taplósapkák. Háncs és kötél szijácsból. Faragószerszámok. Faanyag. A megmunkálás két módja: faragás, vésés. Botok. Nyelek. Kásakavarók. Pipaszárak. Furulyák. Kanalak. Bárányszoktatók. Borotvatartók. Tükrösök. Gyujtótartók. A paraszti faművesség. Szerszámai. Bognármunka és szerszámok. Faragott, vájt, égetett gazdasági szerszámok. Vályuk, bodonok, vékák, teknők. Mozsarak, kupák. Gyerekjátékok. Háztartási holmik. Esztergályozás. Nyirettyűs és lábitós eszterga. A csutorásmesterség. Kásármunka. Hordók, sajtárok, csobolyók. Asztalosmunka. Szövőszékfaragás.
43. AZ AGYAGMUNKA.
Cserépedény a parasztházban. Bagaria. Pásztorbőrművesség. A juhbőr kikészítése száraz úton. Ruhafélék: hátibőr, suba, ködmön. A varrás. Apróbb pásztorholmik. Karikás, erszény, zacskó. Nyeregszerszám. Öv, hüvely, bocskor. Tömlő, iszák. Pásztor bőrvarrószerszámok. Paraszt bőrművesség. A szűcsmesterség, mint "egész mesterség". A bőr kikészítése: törés, csávázás, festés.
44. A NEMEZ- ÉS POSZTÓGYÁRTÁS.
A mesterkedés múltja. Eljárás. Nemez és posztó. A nemezgyártás. Süvegesek pokróccsinálók. A posztógyártás. A gubásmesterség. Ványolás vagy kallás. A szőrtarisznyaszövés.
45. A FONÓ- SZÖVŐ MESTERSÉG.
Elsődleges és másodlagos növényi anyagok. Gyékényfonás és szövés. Szalmafonás. Vesszőfonás és termékei. Kendermunka. Ősi volta. Asszonyi foglalkozás. A kender vetése. Nyüvés, áztatás, szárítás. Törés: törővályú, kölyü, törő, bitó, tiló. Dörzsölés. A fésülés és szerszámai: héhel, gereben, ecsellő. Tépés. A fonás és szerszámai. Guzsaly- és rokkafajtáink. A motollálás és szerszámai. Szapulás, sulykolás, fehérítés. Gombolyítás. A szövőszék vagy osztováta. A len feldolgozása. A csalán feldolgozása. Szőnyegszövés. Madzagszövés, kötés, horgolás, hímzés.
46. A TÜLÖK, SZARV ÉS CSONT MUNKÁJA.
Pásztorok tülök- és szarvkészítményei. Agancsmunkák. Csontfaragványok.
47. A GYERTYAMÁRTÁS.
A gyertya szó eredete. Viasz- és faggyúgyertya. Gyertyamártás. Gyertyaöntés.
48. SZAPPANFŐZÉS.
Asszonynép dolga. Zsiradék és olaj. Széksólúg. Főzés, formázás. Lúgszappan, epeszappan.
49. A BÁBOSSÁG.
A mesterség eredete. A mézeskalács anyaga, készítése. Ütőfák, kalácsformák. Egyéb bábos készítmények. Vallási vonatkozásuk.
50. VISELET. Írta: GYŐRFFY ISTVÁN.
A NÉPVISELET MIVOLTA.
A népviselet fogalma. A változás okai: úri hatás, helyi ízlés, feltűnésvágy, hatósági intézkedések, életkor, jómód, szegénység. A hagyományőrző réteg. A régi magyar viselet. Nemesség és jobbágyság. A jobbágyfelszabadítás s következményei. Régi viseletünk emlékei. Anyag, szabás, külső. A szókincs vallomása.
51. A HAJVISELET.
A haj mint ruha s mint dísz. A férfi hajdivatja. Tarfejűség és hosszú haj. A csimbók és az üstök. A halántéktincs. A körhaj. A bajusz. A szakáll. A nő viselete: a hosszú haj. A nyírás mint büntetés. A kifésült haj megóvása. Hajadon és menyecske. A leeresztett haj. A fonat. A türött haj. A hajkonty.
52. A RÉGI MAGYAR RUHAVISELET.
Az ősmagyar mez. A honfoglalók ruházata. A fejlődés útja. A ruhát jelentő szavak.
53. A FEJREVALÓ.
Hajadonfő: leányfő. A bekötött fej és a becsület. Az asszony fejrevalója. A kendő. A köcöle. A pacsa. A vászonfőkötő. A kéregfőkötő. Fajtái. A leány pártája. Az erdélyi női kalap. Férfi fejrevalók. A sapka vagy kucsma. Prémes sapka. A kalpag. A süveg. A süveg csákója. A kalap. A pörge kalap. Kalapdíszek: pántlikák, csapók, tollak, bokréták.
54. AZ ALSÓRUHA.
A vászonviselet. A fehérnép vászonruhái. Az ing. Ősi formája. Bevarrott és mellévarrott ujjú ingek. Az ingváll. Az ujjatlan ing. A pendely. Az alsószoknya. A kötő. A muszuj. A rokolya. A férfi vászonneműi. A borjúszájú derekatlan ing. A borjúszájú derekas ing. A borjúszájú hosszú ing. A lobogósujjú derekas ing. Újabb férfiing fajták. Szűk és bő gatya. A zsíros gatya. A kék vászonviselet. Az egyágú gatya. A vászonnadrág.
55. A FELSŐ RUHA.
A gubaposztó. A guba. A szűrposztó. Szerepe a régiségben. A szűrköpönyeg. Viselésmódja. Szabása. A nyakasszűr. A pásztorszűr. A cifraszűr. Egyéb szűrfajták. A szűrdolmány. Zeke, szokmány, daróc, condra. A szűrkankó. A szűrnadrág, harisnya, berhe. A szűrruhák díszítése. A posztómellény. A bőr, mint ruhaanyag. "Magyar" szűcs és "német" szűcs. A bőrruha szabása. Az előbőr vagy mellbőr. Az oldaltgombolós bőrmelles. Az előgombolós bőrmelles. A ködmön s fajai. A női ködmön. A suba. A kisbunda. A bőrnadrág. A bőrruha díszítése.
56. AZ ÖV.
Az öv eredete és rendeltetése. A derékszíj. A tüsző vagy gyűszű. A lábszíj.
57. A LÁBBELI ÉS KESZTYŰ.
A bocskor. Ősi volta. A kapca és a lábbűr. A habda vagy türecs. A papucs. A cipő. A bakancs. A csizma. A fordított csizma. A székely "kölyökcsizma". A botos. A sarkantyú. A kesztyű.
58. A NÉPI ÖLTÖZET NAPJAINKBAN.
A nyugati művelődés hatása. Az ősi anyag és a régi forma pusztulása. A férfiviselet újmódi ruhadarabjai. A posztó mente és nadrág. Az ujjas mándli. A bujka és untercikk. A lájbi. A priccses nadrág. A rajthúzli. A pufándli. A hendergő. A kötény és a surc. Földrajzi áttekintés. A magyar népviselet jellege.