Kisfaludy Károly összes művei négy kötetben (1-2.kötet)
szöveg
A könyv Kisfaludy Károly válogatott műveit tartalmazza. Életrajzzal bevezette Horváth Cyrill.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | A legszebb gyöngy. (1810) (vers); Hadi ének Olaszországban. (1805) (vers); A szerelem. (1810) (vers); Végső óhajtás. (vers); Elválás. (1811) (vers); Eltökélet. (1817) (vers); A kedves sírjánál. (1817) (vers); A reményhez. (1809) (vers); A vándor. (1818) (vers); A barátsághoz. (1817) (vers); A nyugtató. (1821) (vers); Élet és phantasia. (1821) (vers); Honvágy. (1822) (vers); Szem hatalma. (1822) (vers); Visegrád. (1823) (vers); Epigrammák. (1822) (vers); Vígasztaló dal. (1823) (vers); A szellőhöz. (1823) (vers); Tűnő életkor. (1823) (vers); Vég part. (1823) (vers); Mohács. (1824) (vers); Olszországban. (1824) (vers); Róza dala. (1824) (vers); A csapodár. (1824) (vers); Hűség. (1824) (vers); Óhajtás. (1825) (vers); Erzsébet. (vers); Pipadal. (1827) (vers); Alkonyi dal. (1827) (vers); Kedves tájamhoz. (1827) (vers); Csalódás. (1828) (vers); Egy szó. (1829) (vers); Késő bú. (1829) (vers); Rákosi szántó a török alatt. (1928) (népdal); Mohácsi dal (1829) (népdal); Themistokles (vers); Szerelem. (1820) (vers); Remény. (1830) (vers); Rejtett szó (vers); A fűzfa-poéta gratulál (vers); Jelige a „Szépliteraturai Ajándék”-hoz (1820) (vers); A hazafi (vers); Dalforrás. (1821) (vers); Az élet korai. (1821) (vers); Lantos szerelme. (1822) (vers); Az élet. (1822) (vers); Életöröm. (1822) (vers); Irói tanács (1822) (vers); Tollagi. (1822) (vers); Epigrammák. (1822) (vers); Epistola. (1824) (vers); Epigramm. (vers); Vád és tett. (1825) (vers); Titoktartás (1825) (vers); Pontyi szerelme. Parodia „Lantos szerelmére” (1825) (vers); Xéniák. (1826); Emléksorok (lóversenydíjakra). (1827-1828); A két hajós. Allegoriai költemény. Vörösmartynak. (1827) (vers); Éjjeli menyekző (ballada); A kísértet (ballada); Leo és Lina (ballada); A szegény utas (ballada); A magányos sír. (1823) (ballada); A jövevény. (1824) (ballada); Eprészleány. (1828) (ballada); Budai harczjáték. (1828) (ballada); Leánybú. (1828) (ballada); Karácsonéj. (1829) (ballada); A választás. (1829) (ballada); Bandi. (1829) (ballada); Zuárd. (1829) (ballada); Az álmatlan király (1829) (ballada); Bajnokdíj. (1830) (ballada); A szeretők sírja. (1830) (ballada); A lantos. (1830) (ballada); Tabán. (1830) (ballada); Az álom. (1830) (ballada); A sastoll. (1830) (ballada); A bánkódó férj. (1830) (ballada); Elte. (1825) (ballada); Dobozi (versrészlet); Szirmay Klára (versrészlet); versrészletek; A Tatárok Magyarországon. (1811) (dráma); Zách Klára. (1812) dráma); Ilka vagy: Nándorfehérvár bevétele. (1819) (dráma); Stibor vajda. (1819) (dráma); A kérők. (1819) (vígjáték); A pártütők. (1819) (vígjáték); Szécsi Mária, vagy : Murányvár ostromlása (1820) (dráma); A gyilkos, vagy :Mikor pattant nem hittem volna (1820) (vígjáték); Kemény Simon. (1820) (dráma); Barátság és nagylelkűség. (1820) (dráma); Irene. (1820) (szomorújáték); Nelzor és Amída. (dráma); Szilágyi Mihály szabadulása. (1822) (dráma); Mátyás deák (1825) (vígjáték); A betegek. (1826) (vígjáték); A vígjáték. (1826) (vígjáték); A leányőrző. (1827) (vígjáték); Kénytelen jószívűség. (1827) (vígjáték); Hűség próbája. (1827) (vígjáték); Kisfaludy Károly (1788-1830) (festő, költő); |
tárgy | életrajzok; munkásság; irodalmi művek; utazások; tanulmányok; |
tartalomjegyzék | Kisfaludy Károly élete teljes tartalomjegyzékElső Könyv; Lyrai Költemények Második Könyv; Népdalok |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Kisfaludy Károly (1788-1830) költő, drámaíró, festő |
kiadó | Magyar könyvkiadó, Gönczi József könyvnyomdája, (Szeged) |
közreműködő | Horváth Cyrill (1865-1941) (életrajzzal bevezette) |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Szeged (Csongrád); |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén) |
dátum | 1899-01-01 |
időbeli vonatkozás | 1899 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 672 oldal; 12 x 19 cm |
formátum | |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Ismeretlen Jogtulajdonos |
Forrás, azonosítók | |
forrás | ÓMI Városi Könyvtár Helytörténeti Gyüjtemény |