Ibsen groteszkebb tekintetű, mint az a misztikus szimbolista, akinek játszani szokták, párbeszédanyaga nem tartalmaz annyi igazi költői elemet. Mondanivalója a keményen megkonstruált szerkezetbe szívódott fel, s nem véletlen, hogy Várkonyi Zoltánnak is ollóhoz kellett nyúlnia és erősen megstuccolnia a főszereplő karakterét. Az előadás kegyelettel őrzi Hajdú Henrik fordítását.