„… egy úr lépett ki a szekrényből, pizsamában, fején egy ízléses zöld selyem lámpaernyővel, és barátságosan mosolygott.” Az úr, Van der Gullen Félix a továbbiakban is meglepő választékossággal öltözködik, hol misszionáriusruhában, hol aranygombos háziszolgakabátban s irtózatosan rongyos zsakettnadrágban, máskor meg éppenséggel teljesen ruhátlanul közlekedik a Grand Hotel folyosóin, szobáiban és fürdőszobáiban. S mivel a szállóban bubópestis miatt vesztegzárat rendeltek el, hősünk kénytelen különféle ágyak alól követni a fordulatos eseményeket, melyek egy banánoxid nevű találmány megszerzése körül kavarognak…" „… A szőke ciklon, Miss Evelyn Weston viszont jogos tulajdonát, a reá hagyott gyémántot akarja megszerezni. Ehhez többek között "kénytelen indiszkréciót elkövetni”. Ezt követően „huzat van”, majd lövöldözés lesz, és végül sok embert elvisz a razzia. Mindenkit üldöznek és mindenki üldöz mindenkit. A rablók kartellba mennek, majd a „Babkirály-kocsmába. A trópusi vihar elsodor egy bankettet és az ünnepelt hosszú autóútra indul, frakkban.” Az ünnepelt később feleségül veszi Evelynt s máris levonható a tanulság: „Az életünk olyan, mint egy nyári ruha mellénye: rövid és céltalan.”