Közelről nézni – Kosztolányi titka: közelről nézve kibontja százszínű ábráit a valóság, s az ábrák furcsák, hökkentők, elgondolkoztatók, mulattatók lesznek, akár a perzsaszőnyeg cirádái. Tárgyilagos felsorolásuk leleplezésnek érződik, csodálkoztat és csiklandoz, rejtett jókedvünket izgatja, nevethetnékünk támad, hogy Candide-dal ne kelljen sírnunk felettük. Túlozni a lélekben, a képzeletben, az emberek iránti jóindulatban, az élőlények elvarázsolásában, az élettelenek feltámasztásában, a mindennapok tündéri átvilágításában, a különcségek, furcsaságok, a lehetetlen érzékelésében, és sohasem, egy árnyalattal, egy hibás hangsúllyal, egy félrecsúszott, erőltetett jelzővel sem túlozni a szavakban – ebben áll Kosztolányi humora, vagy ha jobban tetszik, költészete.