A képen egy 1979. januárjában a Mátyás pince fennállásának 50. évfordulója alkalmából megrendezett kiállítás tablója látható. A kiállítás anyaga az 1904-ben alapított vendéglő történetét mutatja be, 1979-ig. Baloldalon a II. világháború előtti időszakot, és a vendéglőben "megtelepedett" asztaltársaságok életét bemutató fotók, dokumentumok. Elsősorban a legrégebbi törzsvendégek asztaláról (1916-tól) és tiszteletükre alkotott festett üvegablakról láthatunk bővebb ismertetést. Az 1904-ben megalakult "Kakasok" asztaltársasága tizenöt-tizenhat nyugállományú katonatisztből állt. A "Kakasok" című üvegablak Haranghy Jenő munkája (1937.). Jobb oldalon az 1945 utáni korszakról kaphatunk áttekintést. A háború után az államosításig a Borostyánkői (Baldauf) család tulajdonában maradt, majd bezárták és a Bizományi Áruház használta bútorraktárként. A patinás vendéglátóhelyet, végül az 1950-ben odakerülő Papp Endre (1920-2008) mentette meg, aki harminchárom éven keresztül vezette és virágoztatta fel a Mátyás Pincét. A termeket többször is felújították: 1952-53, 1964, 1969-71. Az utolsó bővítésre 1964-ben került sor, ekkor alakították ki Hallt. 1973-ban műemléki védettséget kapott. A jobb felső sarokban látható üveg-mozaik kép, a Magyar Posta bélyegsorozatának részeként szerepelt (5 Ft-os címlet). Zombory Éva Munkácsy-díjas grafikusművész bélyegtervező munkája. Az eredeti üvegfestmény, amiről a grafika készült Haranghy Jenő alkotása. Címe: Mátyás király megleckézteti a fényűző főurat.

Exhibition in January 1979 on the occasion of the 50th anniversary of the Mátyás Pince at 7 Március 15 Square founded in 1904, up to 1979. Documents showing the pre-World War II period and the life of the table companies "settled in the restaurant" with the oldest regular guests (from 1916) and the stained glass window created in their honor. The table company "Kakasok" (Roosters), founded in 1904, consisted of fifteen to sixteen retired military officers. The glass window "Kakasok" is the work of Mr. Jenő Haranghy (1937). On the right is an overview of the post-1945 era. After the war, it remained in the ownership of the Baldauf family until its nationalization, then it was closed and used by the Commission Department Store as a furniture warehouse. The patinated restaurant was finally saved by Mr. Endre Papp (1920-2008), who moved there in 1950 and flourished the Matthias Cellar for thirty-three years. The rooms have been renovated several times: 1952-53, 1964, 1969-71. The last expansion took place in 1964 when Hall was formed. In 1973, it was given monument protection.