A film kerettörténettel indul, öregember gyerekeknek mesél. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy falusi gazda megelégedetten éldegélt feleségével és eladósorban lévő lányával, Ilonkával. Egy nap kérő érkezett a házhoz, s az apa odaszólt Ilonkának, hogy hozzon fel egy kis bort a pincéből. A lány lement a pincébe, s ott meglátott egy félrebillent káposztáskövet, s arra gondolt, hogyha fiacskája lenne, és venne neki a vásárban egy kisködmönt, s aztán a kisfiú egy nap leszökne a pincében, s rá találna esni a káposztáskő, kire maradna a kisködmön. Mikor ezt elgondolta sírva fakadt, s mire ráeszmélt, hogy odafönn várják, lejött érte az anyja. Anyja kérdésére elmondta, miért sír, mire az asszony is elkezdett szepegni. Hamarosan utánuk jött a gazda is, s mikor neki is elmondták a szomorú történetet a kisködmönről, ő is sírni kezdett. A legény is megunta a várakozást, lement a pincébe, s ott találta a síró családot. Elmondták neki is a történetet, de a legényre nem ragadt a szomorúság, hanem így szólt: Szétnézek a világban, s ha találok még három ilyen furcsa embert, akkor visszajövök és elveszem a lányukat. – azzal világgá ment. Találkozott egy emberrel, aki vasvillával akarta felhányni a padlásra a diót. Egy másikkal, aki teknővel akart világosságot bevinni ablaktalan házába. Egy harmadikkal, aki széltében akarta vinni a gyümölcsösben a létrát. Mindháromnak segített, s mindháromtól ajándékot kapott. Hazament a falujába, felkereste a lányt, s elmesélte a találkozásait a különös emberekkel. Az ajándék almából rozmaring ág kerül elő, a ládikóból jegykendő és gyűrű, a diókból cipő, ruha, menyasszonyi koszorú. Mindezeket a lánynak adta. Ilonka eltűnt az ajándékokkal, s rövidesen menyasszonyi ruhába öltözve tér vissza, s megtartják az esküvőt.

Text of censorship of a film version of a Hungarian folktale. In the frame story of the film there is an old man who tells a folktale for kids. Once upon a time, there was a rural farmer who lived with his wife and unmarried daughter, Ilonka. A suitor came to the house one day, and the father said to Ilonka to go to the cellar and bring some wine. She went down to the cellar, where he saw a large stone, and he thought if she had a little son, and if she bought him a little coat at the fair, and if the little boy one day went down in the cellar, and the stone fell on him, who would own the coat then? And she begins to cry. Then her mother went down to the cellar and asked her why she was crying. The daughter told her mother the sad story about the little coat, and they were crying together. Soon after that the farmer also went to the cellar and when he heard the sad story, he began to cry. The suitor was tired of waiting, he went down to the cellar, where he found the crying family. They also told him the story, but the young man didn’t become sad, and he said: I am going to see the world and if I find three more of these strange people, I come back and marry your daughter...