Kampis Péter 1940-ben született Budapesten, de élete java részét Pécsett töltötte. A Dunántúli Napló munkatársa, majd főmunkatársa, később az Universitas felelős szerkesztője volt. Közben egy időre elszegődött Győrbe a Kisalföld című megyei laphoz. Kereste a helyét, bár mindenütt otthon volt, mohó életszeretete, pajtáskodó kedvessége, fanyar öniróniája mindenkit meghódított, 1979-ben megjelent Orr-ügy című kötete szép sikert aratott, de a folytatás elmaradt. Nem volt még negyvenkét éves, amikor elragadta a halál.Kampis Péter nem bánt fösvény módjára a tehetségével, nem tagadta azt meg a napilapok kérészéletű műfajaitól sem. Közkedvelt újságíró volt, cikkeit, riportjait, tárcáit keresték, szerették. Ez a kötet Kampis Péter halála után készült többek összefogásával, s azzal a céllal, hogy írásainak legalább töredéke kiemelődjék a feledésre ítélt régi újságlapokból és átkerülhessen az olvasók könyvespolcára. A kötet kiadását a KISZ Baranya megyei Bizottsága vállalta és azok tették lehetővé, akik előfizetőként az ügy mellé álltak.