Kb. 6000 éves múltra tekint vissza a gong, ami az egyik legősibb, indonéz eredetű, de leginkább Ázsiában elterjedt hangszer. A legrégebbi példányokat Kínában találták. Elsősorban ősi rituálékban alkalmazták, a buddhista vallási tradíciók része volt, de zenekari hangszerként is megszokott volt, és a népzenében is szívesen megszólaltatták. Kínai templomokban a gonggal keltették fel a szellemek figyelmét és igyekeztek megszerezni a jóindulatukat. Japánban buddhisták a nagyobb ceremóniákon és a napi rituálék során az imádság idejét jelezték vele. És mint szóló hangszer, az emberek közötti kommunikáció kedvelt eszköze is volt, mivel segítségével nagy távolságokra lehetett eljuttatni üzeneteket. De viszont minden kultúrában nagy tiszteletet övezi a gongkészítő mestereket.