Gáthy Ferenc A nagymányoki jegyző, Guth Ferenc névmagyarosítása a vitézzé avatást megelőzően vetődött fel. Guth 1926-ban a neves rokonhoz, Bitter Illéshez, a budapesti ciszterci rendi Szent Imre Főgimnázium igazgatójához fordul, mire a nagybácsi magánlevelében így válaszol: „Kedveseim, nagyon örülök, hogy a vitéz-ügy kezd komoly lenni. Nem szabad az embernek strébernek lenni, de amihez jussa van, azt nem kell egykönnyen engedni. Csak rajta! Azt hiszem, a Guthy-t szoknák meg legkönnyebben, az öregeknek is ez fájna legkevésbé. Nem hangzanék rosszul: Gondos Béla… És szép történelmi név: Mányoky. Én ezt a hármat terjeszteném fel. Esetleg Gondos helyett Joó-t”. E bizalmas családi adalék szépen példázza az új identitás keresésének mérlegelt tényezőit (Gáthy Ferenc iratgyűjteménye, Bonyhád, Gáthy Béla úr szívességéből). A család végül Gáthy-ra magyarosít, amit az eredeti név felhasználásával képeztek: Guth > Guthy > Gáthy. Leszármazottaik ma is élnek Bonyhád Szecska-városrészében, az úgynevezett Gáti-szöllők Gáthy-villájában, mely valamikor a ciszterci pap-tanárok kedvelt nyaralóhelye volt