A honfoglaló magyarok

szöveg

A középkori Európa népei a Don és Al-Duna közéről a Kárpát-medencébe, mai hazájukba érkező magyarokat kalandozó hadjárataik révén ismerték meg. Érhető, hogy a szerzeteskrónikások félelmükben igaztalanul sötét képet festettek róluk. A mohamedán utazók viszont a magyarok fejlett társadalmi szervezetéről, pompaszeretetéről tudósítanak. Dienes István könyve a szavahihető források és a régészeti leletek megszólaltatásával rajzolja meg a X. századi magyarság valóságos arculatát. A honfoglaló magyarság társadalmi szerkezetének elemzése azt bizonyítja, hogy az új hazába érkező magyarok fejlett társadalomszervezettel, gazdasági élettel rendelkeztek. A kötet megismertet a nemzetségfők szálláshelyein és a köznépi falvakban zajló mindennapi élettel s a kézművesség és a kereskedelm kibontakozásával is. A szerző részletesen tárgyalja a honfoglaló magyarok hitvilágát, hiedelmeit, vallási képzeteit és művészetük sajátos jelképrendszerét. Rávilágít a szláv és skandináv államokkal egyidőben megszülető magyar állam egyetemes történeti jelentőségére és a középkori Európa kultúrájában játszott fontos szerepére. 2 példány

Cím(ek), nyelv
része Bors-Honty művészeti könyvtár
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy A honfoglaló magyarok
tárgy Dienes István
tárgy könyv
tartalomjegyzék
1. Az őshazától a Kárpát-medencéig
2. A honfoglaló magyarok társadalma
3. A család és a faluközösség
4. Nemzetség, törzs, ország
5. A lelőhelyek vallomása
Gazdálkodás, életmód
6. Sátrak, házak és lakóik
7. Műhelyek és vásárhelyek a várak tövében
8. Alattvalók és királyi szolgálónépek
9. Szellemkultusz, táltoshit, ősvallás
10. A tarsolylemezek és korongok művészete
11. Találkozás Európával
12. Időrendi táblázat (Györffy György nyomán)
13. Irodalmi tájékoztató
14. Rövidítések a képjegyzékhez
15. Szövegközti rajzok jegyzéke
16. Képtáblák jegyzéke
SZÖVEGKÖZTI RAJZOK JEGYZÉKE
1. Kelet-Európa a IX. században és a magyarság honfoglalás előtti lakóhelyei
2. A legelső, 1834-ben felszínre került honfoglalás kori sír egyik legszebb lelete, a nyugati éa keleti elemeket ötvöző benepusztai szíjvég. Előlapján növényi elemekkel körülvett szárnyas griff, hátlapján koszorúba hajló inda látható.
3. Rangos kiscsalád nyugvóhelye Szakonyban egy férfi, két nő és négy gyermek sírjával
4. A magányosan eltemetett geszterédi törzs- vagy nemzetségfő (?) remekművű aranyszerelékes szablyájának helyreállított rajza
5. Férfisír Rakamazról. Jobbján tegezének vasmaradványai, baloldalt mellette a másvilági mezőkre kísérőjéül adott felszerszámozott hátaslovának csontjai
6. A honfoglalás kori társadalom szerkezetének vázlata: a fejedelemtől függő törzsfők, a nekik alárendelt nemzetségfők, majd a nemzetségi előkelők és legalul a szolgáltatásokkal tartozó köznép jelképeivel
7. A szakonyi temetőben nyugvó előkelő férfi sírjából való lószerszám helyreállított rajza
8. Rangos úrnő nyergének elülső kápája a szakonyi 6. sírból. Finoman tagolt felületére díszül csillogó ezüstlemezeket szögecseltek
9. Földművelő eszközök (kaszák, sarlók, kapák, ekepapucsok, csoroszlya és egy vaspapucsos eke) a szaltovói műveltség területéről, Levédia-Etelközből (VII-IX. század)
10. Visszacsapó összetett íj, csonttal merevített markolattal és végekkel. Ideg nélkül (A), nyugalomban (B), és felajzva (C)
11. Fémdíszekkel szegélyezett süveg és köntös, veretes nyakú ing az orosházi honfoglaló asszony sírleletei alapján
12. Díszkapocs, honfoglaló férfi ruhaékessége Kömpöcről
13. A korai magyar királyság társadalmi szervezetének szemléltetése. Szembetűnő, hogy István király állama a korábbi szervezeti kereteket alakította át céljai érdekében
14. Kétélű kard viking stílusban készült koptatója Dombrádról. A szalagfonattá oldott testű négylábú állat az érett Jellinge-stílust képviseli
15. A pilinyi sírok különös leletpárja: foglalatba zárt medveagyar mint pogány amulett és a szomszédos sír keresztény könyörgést hordozó feliratos csüngője. Jobb szélen rontást elhárító fűrész alakú függő Szakonyból
16. Életfa ábrázolása női lószerszám központi szügyelőveretéről Szakonyból
17. Talizmánként viselt átfúrt állatcsontok női és gyermeksírokból, amelyekbe viselőjük hite szerint az állatban megtestesült segítő szellem költözött
18. A segítő szellem lakhelyéül készített és annak elvont alakját megmintázó fémkorong Gálospetriből
19. Az ég magasában szárnyaló, az alvilági lényeket üldöző sasféle ragadozó madár megjelenítése a karosi férfisírból való övvereten
20. A szorult helyzetekben okos tanácsaival segítő róka fejét mintázza a bodrogszerdahelyi férfisírból való veret
21. A veretes tarsoly általánosan elterjedt, kelet-európai fajtája Újfehértó-Micskepusztáról, a zárószerkezet körül és a négy sarokban elhelyezett fémdíszekkel
22. A tarsolylemezek közvetlen előzménye a már pusztán díszül szolgáló a csaknem összeérő, ékkő berakásos veretekkel borított budapest-farkasréti tarsoly
23. A magyar tarsolylemezek egyik különleges rokondarabja mari (cseremisz) földről, életfát közrefogó ágaskodó oroszlánpárral
24. Díszes szablyák maradványai: a hüvelytorkolat és a függesztőfül összekapcsolt veretei
25. A mezőzombori karperec pántján kanyargó palmettaleveles inda, poncokkal behintett hátterével a bécsi szablya pengéjének díszítményét idézi
26. Érmek bizonysága szerint itáliai vállalkozásokban forgatott szablya aranyozott ezüstellenzős markolatat Orosházáról
27. A IX-XI. században egész Európát megrázó hadivállalkozások: az arabok, a normannok és a magyarok kalandozásai
KÉPTÁBLÁK JEGYZÉKE
1. A bodrogvécsi tarsolylemez végtelenbe szőhető palmettahálója
2. Tarsolylemez Galgócról
3. A galgóci tarsolylemez hímzést utánzó mintázata
4. A szolyvai tarsolylemez palmettaszövevénye és bojtsort mintázó veretei
5. A banai tarsolylemez
6. A veretes tarsolyok zárószíját idézi az eperjeskei lemez hosszanti sávja
7. A tarcali tarsolylemez indák közé szerkesztett palmettacsokrai
8. Az egykori záróveret a kecskemét-fehéregyházi tarsolyon mintaelemmé vált
9. Dúsan burjánzó levélminta a szolnok-strázsahalmi tarsolylemezről
10. Pávasárkány (senmurv) a bezdédi tarsolylemezről
11. A bezdédi tarsolylemez keresztet ölelő életfája és állatpárja
12. A tarsolylemezek mintázatára emlékeztetnek a beregszászi süvegcsúcs palmettái
13. Palmettacsokor a geszterédi szablya arany markolatvégéről
14-15. A Bécsben őrzött fejedelmi méltóságjelvény, az ún. Attila-kard
16. Szablya ezüstberakásos ellenzője Banáról
17. Csontfaragásos szablyamarkolat Szobról
18. Íj markolatának és merevített végeinek csontlemezei szarvasagancsból, Magyarhomorogról
19. Korai kétélű kard markolata Székesfehérvár-Rádiótelep "A"sírjából
20. Tegez szájának maradványa Magyarhomorogról, a másvilági rétegek megjárására szánt hét nyílcsúccsal
21. A szeged-jánosszállási öv rekonstrukciója
22. A nagyőszi öv egyik verete és finom művű szíjvége
23. Leveles díszű csat és övveretek a karancslapujtői övről
24. Csat, övveretek és szíjvég Ókécskéről
25. Öntés után finomított palmetta alakú övveret Tarcalról
26. A zsennyei kincs állatfejes arany karperecei
27. Nyugati, arab és bizánci pénzek honfoglalás kori sírokból
28. Kétfülű cserépfazék, a szaltovói kultúra jellegzetes edényformája
29. Antik mintára készült mázas amphora honfoglalás kori sírokból
30. Cserépüst, a korai magyar települések jellegzetes edénye, Szentesről
31. Előkelő nő sírja Tiszaeszlát-Bashalomról (12. sír)
32-33. A rakamazi hajfonatdísz korongpár
34. A rakamazi kogong csodás égi madara, a turul
35. Az anarcsi, korongba zárt életfa ábrázolás
36-37. Az életfa ábrázolás öntött változata a sárospataki korongpáron
38. A tiszaberceli korong hármas palmettacsokra
39. A dunaszekcsői korong négyfelé ágazó, hármasosztású levéldísze
40. A solti korong leveles díszítménye
41. A levédiai nap-amulettek hatását őrzi a törökkanizsai korong mintázata
42. Női hajfonatdíszek Tiszaeszlár-Bashalomról
43. Öntött hajfonatdísz korongok
44. A honfoglaló magyarok asszonyainak régi, keletről magukkal hozott fülbevalófajtái. A bal oldali darab felfűzött gyöngyeiből alakultak ki a mellette levő fémből préselt gömbsorcsüngős, majd az egybeöntött csüngőtagos változatok
45. Bizánci fülbevalópár Kecelről
46. Fülbevalópár a galgóci férfisírból
47. A szarvasi karperec elnövényesített állatalakja
48. A tiszaeszlár-bashalmi női sír csuklós pántkarperece
49. Levélcsokorrá egyszerűsödött életfa a tiszaeszlár-bashalmi karperecről
50. A tiszaeszlár-bashalmi karperec leveles ágat tartó madara
51. Honfoglalás kori női sírok jellegzetes pántkarperecei
52. Ékköves gyűrűk
53. Női ingszegély díszei Tiszaroffról
54. Ezüst nyaklánc Kunszentmártonból leveles függővel
55. Női ruházat aranyból préselt szegélydíszei Balotaszállásról
56. Az orosházi asszony öltözetének ezüst szegélydíszei
57. Női felsőruhát díszítő öntött veretek
58. Öntött négyzetes ruhadíszek
59. A nők köntösének nagy, csüngős szegélyveretei
60. Női lábbeli veretei Tiszaeszlárról (eredeti helyzetükben)
61. Női lószerszám szarvasalakos szíjvége Törtelről
62. Rangos asszony aranyozott ezüst lószerszámveretei Balotaszállásról
63. Faragott csont oldalpálca a veszkényi zabláról
64. Nyereg palmettafaragványos csontberakásai Soltszentimréről
65. A hencidai zabla öntött bronz oldalpálcái
66. Ezüst csíkozással díszített zabla Muszkáról
67. Az ezüst berakásos muszkai kengyelpár
68. Kengyel, palmettás mintájú aranyozott vörösréz berakással
69. Ezüsttel berakott kengyelpár Beregszászról
70. A székesfehérvári ezüstdíszes kengyel
71. Madárfej alakú csont botvég Szabadbattyánból
72. Bagolyfejes botvég csontból, Hajdúdorogról
73. A nagyszentmiklósi kincs 2. számú korsójának részlete, a madarak királya által égberagadott nőalakkal
teljes tartalomjegyzék
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Dienes István
kiadó Corvina
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Budapest
térbeli vonatkozás Budapest
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Kaposvár
dátum 1978-01-01
időbeli vonatkozás 1978
Jellemzők
hordozó papír
méret 86 p
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Együd Árpád Kulturális Központ
hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
forrás http://egyud.kaposvar.hu/
leltári szám/regisztrációs szám BHMK.0202