A honfoglaló magyarok
A középkori Európa népei a Don és Al-Duna közéről a Kárpát-medencébe, mai hazájukba érkező magyarokat kalandozó hadjárataik révén ismerték meg. Érhető, hogy a szerzeteskrónikások félelmükben igaztalanul sötét képet festettek róluk. A mohamedán utazók viszont a magyarok fejlett társadalmi szervezetéről, pompaszeretetéről tudósítanak. Dienes István könyve a szavahihető források és a régészeti leletek megszólaltatásával rajzolja meg a X. századi magyarság valóságos arculatát. A honfoglaló magyarság társadalmi szerkezetének elemzése azt bizonyítja, hogy az új hazába érkező magyarok fejlett társadalomszervezettel, gazdasági élettel rendelkeztek. A kötet megismertet a nemzetségfők szálláshelyein és a köznépi falvakban zajló mindennapi élettel s a kézművesség és a kereskedelm kibontakozásával is. A szerző részletesen tárgyalja a honfoglaló magyarok hitvilágát, hiedelmeit, vallási képzeteit és művészetük sajátos jelképrendszerét. Rávilágít a szláv és skandináv államokkal egyidőben megszülető magyar állam egyetemes történeti jelentőségére és a középkori Európa kultúrájában játszott fontos szerepére. 2 példány
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
része | Bors-Honty művészeti könyvtár |
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | A honfoglaló magyarok |
tárgy | Dienes István |
tárgy | könyv |
tartalomjegyzék | 1. Az őshazától a Kárpát-medencéig teljes tartalomjegyzék2. A honfoglaló magyarok társadalma 3. A család és a faluközösség 4. Nemzetség, törzs, ország 5. A lelőhelyek vallomása Gazdálkodás, életmód 6. Sátrak, házak és lakóik 7. Műhelyek és vásárhelyek a várak tövében 8. Alattvalók és királyi szolgálónépek 9. Szellemkultusz, táltoshit, ősvallás 10. A tarsolylemezek és korongok művészete 11. Találkozás Európával 12. Időrendi táblázat (Györffy György nyomán) 13. Irodalmi tájékoztató 14. Rövidítések a képjegyzékhez 15. Szövegközti rajzok jegyzéke 16. Képtáblák jegyzéke SZÖVEGKÖZTI RAJZOK JEGYZÉKE 1. Kelet-Európa a IX. században és a magyarság honfoglalás előtti lakóhelyei 2. A legelső, 1834-ben felszínre került honfoglalás kori sír egyik legszebb lelete, a nyugati éa keleti elemeket ötvöző benepusztai szíjvég. Előlapján növényi elemekkel körülvett szárnyas griff, hátlapján koszorúba hajló inda látható. 3. Rangos kiscsalád nyugvóhelye Szakonyban egy férfi, két nő és négy gyermek sírjával 4. A magányosan eltemetett geszterédi törzs- vagy nemzetségfő (?) remekművű aranyszerelékes szablyájának helyreállított rajza 5. Férfisír Rakamazról. Jobbján tegezének vasmaradványai, baloldalt mellette a másvilági mezőkre kísérőjéül adott felszerszámozott hátaslovának csontjai 6. A honfoglalás kori társadalom szerkezetének vázlata: a fejedelemtől függő törzsfők, a nekik alárendelt nemzetségfők, majd a nemzetségi előkelők és legalul a szolgáltatásokkal tartozó köznép jelképeivel 7. A szakonyi temetőben nyugvó előkelő férfi sírjából való lószerszám helyreállított rajza 8. Rangos úrnő nyergének elülső kápája a szakonyi 6. sírból. Finoman tagolt felületére díszül csillogó ezüstlemezeket szögecseltek 9. Földművelő eszközök (kaszák, sarlók, kapák, ekepapucsok, csoroszlya és egy vaspapucsos eke) a szaltovói műveltség területéről, Levédia-Etelközből (VII-IX. század) 10. Visszacsapó összetett íj, csonttal merevített markolattal és végekkel. Ideg nélkül (A), nyugalomban (B), és felajzva (C) 11. Fémdíszekkel szegélyezett süveg és köntös, veretes nyakú ing az orosházi honfoglaló asszony sírleletei alapján 12. Díszkapocs, honfoglaló férfi ruhaékessége Kömpöcről 13. A korai magyar királyság társadalmi szervezetének szemléltetése. Szembetűnő, hogy István király állama a korábbi szervezeti kereteket alakította át céljai érdekében 14. Kétélű kard viking stílusban készült koptatója Dombrádról. A szalagfonattá oldott testű négylábú állat az érett Jellinge-stílust képviseli 15. A pilinyi sírok különös leletpárja: foglalatba zárt medveagyar mint pogány amulett és a szomszédos sír keresztény könyörgést hordozó feliratos csüngője. Jobb szélen rontást elhárító fűrész alakú függő Szakonyból 16. Életfa ábrázolása női lószerszám központi szügyelőveretéről Szakonyból 17. Talizmánként viselt átfúrt állatcsontok női és gyermeksírokból, amelyekbe viselőjük hite szerint az állatban megtestesült segítő szellem költözött 18. A segítő szellem lakhelyéül készített és annak elvont alakját megmintázó fémkorong Gálospetriből 19. Az ég magasában szárnyaló, az alvilági lényeket üldöző sasféle ragadozó madár megjelenítése a karosi férfisírból való övvereten 20. A szorult helyzetekben okos tanácsaival segítő róka fejét mintázza a bodrogszerdahelyi férfisírból való veret 21. A veretes tarsoly általánosan elterjedt, kelet-európai fajtája Újfehértó-Micskepusztáról, a zárószerkezet körül és a négy sarokban elhelyezett fémdíszekkel 22. A tarsolylemezek közvetlen előzménye a már pusztán díszül szolgáló a csaknem összeérő, ékkő berakásos veretekkel borított budapest-farkasréti tarsoly 23. A magyar tarsolylemezek egyik különleges rokondarabja mari (cseremisz) földről, életfát közrefogó ágaskodó oroszlánpárral 24. Díszes szablyák maradványai: a hüvelytorkolat és a függesztőfül összekapcsolt veretei 25. A mezőzombori karperec pántján kanyargó palmettaleveles inda, poncokkal behintett hátterével a bécsi szablya pengéjének díszítményét idézi 26. Érmek bizonysága szerint itáliai vállalkozásokban forgatott szablya aranyozott ezüstellenzős markolatat Orosházáról 27. A IX-XI. században egész Európát megrázó hadivállalkozások: az arabok, a normannok és a magyarok kalandozásai KÉPTÁBLÁK JEGYZÉKE 1. A bodrogvécsi tarsolylemez végtelenbe szőhető palmettahálója 2. Tarsolylemez Galgócról 3. A galgóci tarsolylemez hímzést utánzó mintázata 4. A szolyvai tarsolylemez palmettaszövevénye és bojtsort mintázó veretei 5. A banai tarsolylemez 6. A veretes tarsolyok zárószíját idézi az eperjeskei lemez hosszanti sávja 7. A tarcali tarsolylemez indák közé szerkesztett palmettacsokrai 8. Az egykori záróveret a kecskemét-fehéregyházi tarsolyon mintaelemmé vált 9. Dúsan burjánzó levélminta a szolnok-strázsahalmi tarsolylemezről 10. Pávasárkány (senmurv) a bezdédi tarsolylemezről 11. A bezdédi tarsolylemez keresztet ölelő életfája és állatpárja 12. A tarsolylemezek mintázatára emlékeztetnek a beregszászi süvegcsúcs palmettái 13. Palmettacsokor a geszterédi szablya arany markolatvégéről 14-15. A Bécsben őrzött fejedelmi méltóságjelvény, az ún. Attila-kard 16. Szablya ezüstberakásos ellenzője Banáról 17. Csontfaragásos szablyamarkolat Szobról 18. Íj markolatának és merevített végeinek csontlemezei szarvasagancsból, Magyarhomorogról 19. Korai kétélű kard markolata Székesfehérvár-Rádiótelep "A"sírjából 20. Tegez szájának maradványa Magyarhomorogról, a másvilági rétegek megjárására szánt hét nyílcsúccsal 21. A szeged-jánosszállási öv rekonstrukciója 22. A nagyőszi öv egyik verete és finom művű szíjvége 23. Leveles díszű csat és övveretek a karancslapujtői övről 24. Csat, övveretek és szíjvég Ókécskéről 25. Öntés után finomított palmetta alakú övveret Tarcalról 26. A zsennyei kincs állatfejes arany karperecei 27. Nyugati, arab és bizánci pénzek honfoglalás kori sírokból 28. Kétfülű cserépfazék, a szaltovói kultúra jellegzetes edényformája 29. Antik mintára készült mázas amphora honfoglalás kori sírokból 30. Cserépüst, a korai magyar települések jellegzetes edénye, Szentesről 31. Előkelő nő sírja Tiszaeszlát-Bashalomról (12. sír) 32-33. A rakamazi hajfonatdísz korongpár 34. A rakamazi kogong csodás égi madara, a turul 35. Az anarcsi, korongba zárt életfa ábrázolás 36-37. Az életfa ábrázolás öntött változata a sárospataki korongpáron 38. A tiszaberceli korong hármas palmettacsokra 39. A dunaszekcsői korong négyfelé ágazó, hármasosztású levéldísze 40. A solti korong leveles díszítménye 41. A levédiai nap-amulettek hatását őrzi a törökkanizsai korong mintázata 42. Női hajfonatdíszek Tiszaeszlár-Bashalomról 43. Öntött hajfonatdísz korongok 44. A honfoglaló magyarok asszonyainak régi, keletről magukkal hozott fülbevalófajtái. A bal oldali darab felfűzött gyöngyeiből alakultak ki a mellette levő fémből préselt gömbsorcsüngős, majd az egybeöntött csüngőtagos változatok 45. Bizánci fülbevalópár Kecelről 46. Fülbevalópár a galgóci férfisírból 47. A szarvasi karperec elnövényesített állatalakja 48. A tiszaeszlár-bashalmi női sír csuklós pántkarperece 49. Levélcsokorrá egyszerűsödött életfa a tiszaeszlár-bashalmi karperecről 50. A tiszaeszlár-bashalmi karperec leveles ágat tartó madara 51. Honfoglalás kori női sírok jellegzetes pántkarperecei 52. Ékköves gyűrűk 53. Női ingszegély díszei Tiszaroffról 54. Ezüst nyaklánc Kunszentmártonból leveles függővel 55. Női ruházat aranyból préselt szegélydíszei Balotaszállásról 56. Az orosházi asszony öltözetének ezüst szegélydíszei 57. Női felsőruhát díszítő öntött veretek 58. Öntött négyzetes ruhadíszek 59. A nők köntösének nagy, csüngős szegélyveretei 60. Női lábbeli veretei Tiszaeszlárról (eredeti helyzetükben) 61. Női lószerszám szarvasalakos szíjvége Törtelről 62. Rangos asszony aranyozott ezüst lószerszámveretei Balotaszállásról 63. Faragott csont oldalpálca a veszkényi zabláról 64. Nyereg palmettafaragványos csontberakásai Soltszentimréről 65. A hencidai zabla öntött bronz oldalpálcái 66. Ezüst csíkozással díszített zabla Muszkáról 67. Az ezüst berakásos muszkai kengyelpár 68. Kengyel, palmettás mintájú aranyozott vörösréz berakással 69. Ezüsttel berakott kengyelpár Beregszászról 70. A székesfehérvári ezüstdíszes kengyel 71. Madárfej alakú csont botvég Szabadbattyánból 72. Bagolyfejes botvég csontból, Hajdúdorogról 73. A nagyszentmiklósi kincs 2. számú korsójának részlete, a madarak királya által égberagadott nőalakkal |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Dienes István |
kiadó | Corvina |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Budapest |
térbeli vonatkozás | Budapest |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Kaposvár |
dátum | 1978-01-01 |
időbeli vonatkozás | 1978 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 86 p |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Együd Árpád Kulturális Központ |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
forrás | http://egyud.kaposvar.hu/ |
leltári szám/regisztrációs szám | BHMK.0202 |