A néprajz iránti érdeklődés napjainkban már kinőtt a szaktudósok, művészek és lelkes műkedvelők szűk köréből és igazán társadalmi, nemzeti kérdéssé vált. Örvendetes, hogy kultúrpolitikánk irányítói rájöttek arra, hogy a néprajznak milyen hallatlanul értékes tudományos, szociális, gazdasági, ipari- és kultúrtörténeti vonatkozásai vannak. A Néprajzi Múzeum vezetése úgy határozott, hogy sorozatban, egyenként mutatja be az egyes megyék népművészetét. A sorozat az Alföld művészetében sajátos színfoltot képviselő Csongrád megyei bemutatásával vette kezdetét. Hódmezővásárhely valamikor az ország egyik legnagyobb fazekasközpontja volt, melynek hagyományait a vásárhelyi képzőművészek - élükön Tornyai Jánossal - a ma is virágzó majolikagyár elődjének, az 1912-ben alapított Majolika- és Agyagipari Telepnek létrehozásával igyekeztek korunkba átmenteni. Hogy ez milyen sikerrel járt, bizonyítják a múltat és jelent reprezentáló tálak, kulcsok, miskakancsók, stb. A Csongrád megyei fafaragók fejlett ábrázolókészségéről tanúskodnak a kiállított csanakok, botok, dudafejek, mézeskalácsos mintafák, a kékfestők számára készült nyomóducok. Újságcikk : Dolgozók Lapja, 1979. november 11.