A klasszikus érték általánosítása csak közös munkával lehetséges, ez az óhajtott cél sürgette a barbizoni, müncheni művésztelepek létrejöttét még a XIX. században. Ezzel párhuzamosan, sorra egymás után, művészeszmények polarizációjaként alakult hazánkban a szolnoki, vásárhelyi, gödöllői és a nagybányai művésztelep. A realizmus és a szecesszió műhelyei lettek ezen életképesnek bizonyult társulások, a mérték és az irány szerepét töltötték be. Szentendre századunk magyar képzőművészetének egyik mérlege lett. Műszer és jelzés, pontos diagnózis a teendőket illetően. Olyan műhely, mely nem engedélyezte a lemaradást és a minőség inflációját, olyan szabad és tág festőotthon, melyben ki-ki tehetségének és vágyainak megfelelően megtalálta a maga kibontakozását. Szentendre fő törvénye sokrétűsége. Egyik pólusa a formai nyelvújítás jegyében Európára figyel, másik sarkpontja a hazai karaktert tárja fel a népi, nemzeti festészet jegyében. A Pest megyei Tanács és a Művészeti Alap összefogása révén új művésztelep is alakult szobrászok részére, s ezzel Szentendre plasztikai ellenpontozása is teljessé egészíti ki a festészet állomásait. Újságcikk : Népújság (Heves), 1979. július 22.