Aki sokat forgatja a Vízállások évkönyvét, az bizonyára régen érzi már hátrányát annak, hogy a vízmércékre vonatkozó általános tudnivalók ,mint : a mérce fennállása idejére, időközi változására, az adatok felhasználásánál eszközölendő korrekciók mértékére vonatkozó, szóval a mércék histórikumával összefüggő dolgokat is más (az „A”-val jelölt) kimutatásban kellett keresni, s a „0” pontok magasságát, úgyszintén a jelentés évében észlelt, valamint az eddig előfordult nevezetesebb vízállások is más (a „B”-vel jelölt) kimutatásban voltak találhatók. Meglehetősen feltűnő hiányossága volt a könyvnek az is, hogy a napi észlelések táblázataiban sem a mércék állóhelyéről , sem az azokat a folyamrendszer keretén belül megillető jelentőségről bővebbet nem találni ,de arról sem adtak felvilágosítást a napi észlelések táblázatai, hogy a közölt vízállásnak az ottani vízjátékhoz viszonyítva , vagy a havi és évi közepeknek a sok évre visszamenő adatokból vonható általános közepekhez mérten mi a jelentősége, normális vízzel van-e dolgunk , nagynak vagy kicsinek tekinthető-e az illető vízállás stb. Erősen szembeötlő, mert a könyv külső megjelenésében is már észrevehető az a változás, amelyen ez évfolyamtól kezdődően a rajzmellékletek átmentek. (forrás: Vízállások 1914. - Előszó)