Ezekben a napokban Hódmezővásárhely szabadságának emberöltőnyi évtizedre emlékezünk. Vásárhely képzőművészetében a mai nappal második negyedszázadába lép a vásárhelyi őszi tárlatok sora, hogy alkotások százaival és ezreivel gazdagítsa és továbbfejlessze a nagy elődök: Tornyai János, Endre Béla, Rudnay Gyula, Pásztor János, Kohán György és mások művészi hagyományait. Megyénkben az elmúlt években is jelentős erőfeszítések történtek annak érekében, hogy biztosítsuk művészeink alkotó munkájának társadalmi, emberi s nem utolsósorban tárgyi feltételeit. A vásárhelyi Őszi Tárlat ma éppúgy, mint a múlt években és évtizedekben, több funkciót tölt be egyszerre. Őrzi, ápolja, továbbfejleszti azokat a hagyományokat, amelyek mindannyiunkat tiszteletre köteleznek. A vásárhelyi Őszi Tárlat helyi szerepe mellett országos tárlat is. Az itt ma kiállított képek is mutatják, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan, Vásárhely erős szellemi vonzást gyakorol az ország különböző részén élő és alkotó művészekre. Képen: Kurucz D. István festőművész és Szabó Iván szobrászművész kiváló művészek beszélgetnek, valamint A művészek egy csoportja: Vecsési Sándor festőművész, V. Bazsonyi Arany festőművész, az idei Tornyai-plakett tulajdonosa, Kucs Béla szobrászművész látható. Újságcikk: Csongrád megyei Hírlap, 1979. október 14.