Irodalomról és művészetről

szöveg

Mi németek sokra tartjuk a komolyságunkat, felfogásunk szerint a komolyság ellentéte a könnyedség, és a könnyedség elítélendő. Más népeknek más a felfogása. Vannak népek, amelyek velünk egyetértőn úgy hiszik, hogy a dolgok igényelhetik a komolyságot, sőt szükségesnek tartják, hogy olyan dolgokat vegyenek komolyan, amelyek nekünk komikusak (nekünk ugyanis vaskos elképzelésünk van a komikumról, nálunk a humort a bohócok képviselik), és szeretném hinni, hogy ezt humorérzékük erejével teszik. A mi irodalmunk meglepően álláspont nélküli. Ha az ember Kiplinget olvassa és Hamsunt, akkor az anyag alapvetően különböző s hasonlóképpen a nézőpont is, de az anyag mögött jól látható ponton áll az ember, és az ember a legfontosabb. Helyesen vagy helytelenül, vagyis ízlésünknek megfelelően vagy ízlésünknek nem megfelelően kimondja a véleményét - ember az, aki megengedi, hogy föléje hajolva, írás közben megfigyeljük. Úgy tűnik fel, hogy ez az ember nem veszi magát olyan komolyan, mint a dolgokat.

Cím(ek), nyelv
része Bors-Honty művészeti könyvtár
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Irodalomról és művészetről
tárgy Bertolt Brecht
tárgy könyv
tartalomjegyzék
1. Jegyzetfüzetekből (1920-1929) 1920 2. A német irodalomról 3. A stílusról 4. Az írásról 5. A dadaizmusról 6. Cím nélküli jegyzetek 7. Kiáltvány a fiatal festőkhöz! 1921 8. Cím nélküli jegyzetek 1926 KÖRÜL 9. Messiás-hit az irodalomban 10. Kraus 11. Shaw 12. Irodalom elleni terror A HÚSZAS ÉVEK VÉGE 13. Kis jegyzet 14. Az arisztotelészi regényről 15. Beszéd az íróhoz Régi és új művészetről (1920-1933) 16. Thomas Mann a tőzsdecsarnokban 17. Glosszák Stevensonhoz 18. Bernard Shaw "[amerikai] Bibliája" 19. Térjünk vissza a bűnügyi regényekhez! 20. Glosszák a bűnügyi regényekről 21. Mit vár Ön a PEN Klub berlini összejövetelétől? 22. Milyen stilisztikai frázist gyűlöl legjobban? 23. Mit tart giccsnek? 24. Irodalmunk hazug volta 25. Néhány öregember nézete 26. Szavak az öregséghez 27. Ki kire gondol? Vagy "Valencia" contra "Halál és megdicsőülés 28. Amikor az apa a fiával és az Uhuval 29. Produkció indíték által 30. A burzsoázia és irodalma 31. Karl Krausnak az újságokról 32. Az igazság tilalma 33. Kis tanács dokumentumok készítéséhez 34. A legjobb könyvek 1926-ban 35. Arnold Zweig: "Grischa őrmester" 36. Lírikusok versenye 1927 37. A líra mint kifejezés 38. Rilke 39. Stefan Georgéról 40. Illendő szavak Franz Kafkáról 41. Benn 42. Döblin 43. Az irodalmi kritikáról 44. Felelet az Önök körkérdésére az év legjobb könyveiről (1928) 45. Samuel Butler "Jenseits der Berge" című könyve 46. "Minden test útja" 47. Konfuciusz 48. A művészet szükségességéről korunkban 49. Plágiumokról 50. K. L. Ammer Villon-átköltésének új kiadásáról 51. A vének viselkedése 52. Jegyzetek az írói technikáról 53. A modern regényíró számára léteznek-e még jellemek? 54. A nyugati kultúra bomlása 55. Tervezet egy folyóirathoz "Kritische Blätter" címmel 56. A zeneelméletből 57. A burzsoá művészet új szalmaszála: a fasizmus 58. Az író Rádióelmélet (1927-1932) 59. A rádió - özönvíz előtti találmány? 60. Javaslatok a rádió intendánsa számára 61. A hasznosításról 62. Elmélkedések az "Óceánrepülés"-ről 63. A rádió mint kommunikációs eszköz A "Koldusopera"-per (1931) 64. A "Koldusopera"-per 94 I. A jogeset 102 II. A spekulációtól a kísérletig 106 III. Az elképzelések kritikája 141 IV. Összefoglalás 145 V. A szociológiai kísérletek megszervezése Művészet és politika (1934-1938) 151 Az utolsó szó 151 Nincs helye a haladó zenének 153 Megvásárolhatóság 153 Az igazság megírásának öt nehézsége 167 Egy könyv megítélése 167 Beszéd az I. Nemzetközi Írókongresszuson a kultúra védelmében 172 Minden barbárság forrása 172 Beszéd a II. Nemzetközi Írókongresszuson a kultúra védelmében 175 Az antifasiszta írók fő feladata 175 Művészet vagy politika 176 Az értelmiségi bestiák veszélyessége 177 Minden művészek legnagyobbika 179 A művészethez fűződő érdek 183 A művészet területe Megjegyzések a képzőművészethez (1935-1939) 187 A beleérzés kritikája 188 A tárgy nélküli festészetről 190 A kék lovak 191 A munkás, aki festő 191 A fényképezésről 192 A "modell" szobrászati szerepéről 193 A kínaiak festészetéről 194 A művészet szemlélete és a szemlélet művészete 198 Elidegenítési hatás az idősebbik Breughel elbeszélő képein A realizmusról (1937-1941) 205 Irányelvek a "Wort" című folyóirat irodalmi levelei számára 205 Önkritika Formalizmus és realizmus 207 Vita az expresszionizmusról 209 Gyakorlati megjegyzések az expresszionizmusról folyó vitához 212 Lukács György esszéi 214 A realizmus elméletének formalista jellegéről 220 Megjegyzések egy tanulmányról 224 Széljegyzetek a realizmus formalista elméletéhez 225 Megjegyzések a formalizmusról 229 Oda: a kísérletezés szelleme 230 A realizmusról 230 A realizmus-vita eredményei az irodalomban 231 Népiség és realizmus 238 A népiség és realizmus [kérdéséhez] 240 Népi irodalom 240 Hanns Eisler 242 Egy kis helyreigazítás A realista írásmódról 244 Megjegyzés tanulmányomhoz 244 A realista írásmód szélessége és sokfélesége 255 Jegyzetek a realista írásmódról 273 Tézisek a proletárirodalom számára 273 Tézisek a "Harcos realizmus" jelszó szervezetéről 275 Átmenet a polgári realizmusról a szocialista realizmusra 276 A szocialista realizmusról 278 A realizmusról 279 A "szocialista realizmus" jelszóról Észrevételek az irodalmi munkáról (1935-1941) 283 Líra és logika 284 A líra és az építészet kapcsolatáról 286 A líra logikája 288 A lírikusnak nem kell félnie az értlemtől 288 A versek boncolgatásáról 289 A kritikai magatartás 289 A dialektika 291 A szabálytalan ritmusú rímtelen líráról 298 Toldalék "A szabálytalan ritmusú rímtelen líráról" című tanulmányhoz 298 A versek fordíthatósága 299 A mozgalmi dalok fordításának kérdéséről 300 Zenei szövegek 301 A líráról és az államról 301 Baudelaire verseinek szépsége 304 Jegyzetek az irodalmi munkáról 309 A realista írásról 309 Megfigyelés 310 A szabályos jambus a drámában Észrevételek költeményekről 312 Előzetes megjegyzések költeményekről egy szavalóműsor számára 313 Az irodalmi szonettekhez 313 Az "Aki nem akart mosakodni" című gyermekdalról 314 Szonett Goethe "Az isten és a bajadér" című verséről 315 Utazások a jelenben Irodalmi tanulmányok (1934-1946) 319 Az aszfaltirodalomról 320 Karl Krausról 321 Jegyzetek Gottfried Bennről 323 Az utópia ereje és gyengesége 326 A szovjet írók függése az államtól 328 Véleményszabadság 329 Gorkij hatása az irodalomra 330 A "Csendes Don"-ról 330 A szovjet írók programjáról 333 A modern csehszlovák irodalomról 333 A legújabb amerikai irodalom "realizmusa" 335 A bűnügyi regény népszerűségéről 340 A bűnügyi regényekről 341 Furcsaságok 345 Kulturális örökség 345 A kisebb tehetségek életműve 346 Jegyzetek Heinrich Mann "Bátorság"-áról 355 Író a száműzetésben 355 Az emigrációban élő német Hitler-ellenesek egysége 356 Heinrich Mann A művészetek a forradalomban (1948-1956) 361 A művészetek a forradalomban 362 Üdvözlet, Teo Otto! 363 Feuchtwanger köszöntése 364 Megjegyzések Orff "Antigoné"-járól 365 Mi tizenkilencen 367 Változó és állandó 368 Arnold Zweig 65. születésnapjára 369 Nyílt levél a német művészekhez és írókhoz 370 Fellebbezés az értelemhez 371 Javaslat a rádióban folytatandó német párbeszédre 372 Barátok és ellenségek 373 A szovjet írók kongresszusa 373 Ahol tanultam 377 Német versmondó órák 377 A Klopstock-versek előadása 378 Hogyan kell verset olvasni 380 Jegyzetek a Barlach-kiállításról 384 Jegyzetek az új építészetről 384 Mit kell figyelembe venni építőművészeinknek 386 A munkások és a képzőművészet 387 Beszélgetés a festészetről 389 Mi a formalizmus? 391 A formalizmusról és az új formákról 392 Feljegyzések a formalizmusról folytatott vitáról 393 A kispolgári elhajlásokról a művészetben 394 Objektivizmus 394 Kozmopolitizmus 395 A tipikus 395 "Természeti erők" 396 Alternatívák a művészet számára 396 Nemcsak a valóság tükre 397 Tézisek a Faustus-vitához 400 Művészet és erkölcs 401 Politikai öntudat és műélvezet 402 Kulturális politika és a Művészetek Akadémiája 405 A művészeti intézmények újjáalakítása 405 Mit kell tennünk? 406 A termékeny befolyásolás érdekében 407 Paul Rilla halálára 407 Régi műalkotások hatása 408 Egy világirodalmi alkotás 408 Irodalom és élet 408 A műélvezetről 409 A realizmus mint harci módszer Függelék 413 Egy népkönyv 416 "Krieg" [Háború] 418 Rabindranath Tagore: "A kertész" Jegyzetek 443 A német kiadás szerkesztőjének megjegyzései 447 A kötetben szereplő Brecht-művek jegyzéke 449 Névmutató 455 Címszó-jegyzék 461 Tartalomjegyzék
teljes tartalomjegyzék
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Bertolt Brecht
kiadó Kossuth
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Budapest
térbeli vonatkozás Budapest
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Kaposvár
dátum 1970-01-01
időbeli vonatkozás 1970
Jellemzők
hordozó papír
méret 470 oldal
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Együd Árpád Kulturális Központ
hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
forrás http://egyud.kaposvar.hu/
leltári szám/regisztrációs szám BHMK.0260