"Azoknak a vármegyéknek a területe, amelyekből (illetve maradványaikból) a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye Trianon után létrejött, majdnem 16000 km2 volt. (Abaúj, Torna, Borsod, Gömör és Kishont, Zemplén vármegyék.) Ennek a területnek a Rákóczi-szabadságharc történetében azonban nem a nagysága, hanem földrajzi helyzete és gazdasági szerkezete volt a jelentős. Itt feküdt az exportnak talán legfontosabb tételét adó hegyaljai borvidék, valamint a hadellátás szempontjából fontos Gömör megyei vasipari körzet. Ha ehhez hozzávesszük, hogy e megyék szomszédságában voltak a bányavárosok, a legjelentősebb szabad királyi városok és a Lengyelországba vezető legfontosabb kereskedelmi útvonalak, valamint a hatalmas Rákóczi-uradalmak és a máramarosi sóbányák: rögtön világossá válik, hogy a Rákóczi-szabadságharc bázisát képező terület centrumáról van szó." /Bánkuti Imre/