Kertvárosi épületek. — Hódmezővásárhely, mint falvakból összenőtt mezőváros nem rendelkezik középkori eredetű szilárd lakóépületekkel. A török kiűzése után a 18. század elején kezdődött el a téglából való építkezés, de a lakosság többsége továbbra is nádtetős földfalú házakban lakott. Téglából csak a tehetősebbek építettek lakóházat. A 20. század első évtizedeiben teret nyert a tégla a magánépítkezésekben is, a nád- és zsúptetőket fokozatosan felváltották a cseréptetők. A tehetősebbek nagy szárazbejárással, vagy azt utánzó nagykapukkal, belső verandával készült házai a paraszt-polgári ízlést tükrözik. A város külső utcáiban látható nyeregetetős parasztházak a népi építészet nemes hagyományait őrizték. Az 1950-es évekkel megjelentek az igénytelen és jellegtelen épületek. Több régi épületet lebontottak, a város rekonstrukciójának városképi jelentőségű épületek is áldozatul estek. A város általános rendezési tervét 1965-ben fogadták el. A házgyári lakások mellett főként sátortetős kocka alakú magánházak épültek. Az 1980-as évektől jelentek meg az újabb stílusú épületek. — A felvétel hódmezővásárhelyi levéltár fotótárában őrzött "településfényképezés" negatívok egyik fényképe. E felvételek a Hazafias Népfront szervezésében készültek, és a fényképeket a Hazafias Népfront hódmezővásárhelyi aktivistái készítették az 1980-as évek második felében.