A szárszói öngyilkosságot követő egy hónap leforgása alatt bizonyossá vált: József Attila személyében irodalmunk új klasszikusa született meg. A halálhírek, nekrológok, megrendült méltatások nagyobb igénnyel készült, elemző szándékkal fogalmazott, tárgyilagosabb írásoknak adták át helyüket. A méltatók első nagyszabású felvonulása a Szép szó 1938. január - februári különszáma volt, mely máig is forrásként szolgál a kutatás számára. A József Attila - recepció történetének két kiemelkedő jelentőségű eseménye a költő összegyűjtött verseinek villámgyors megjelentetése 1938 májusában, illetve József Jolán öccséről írott életrajzának közzététele 1940-ben. A versek kiadása az életműre irányította a figyelmet, József Jolán pedig egy találó minősítés szerint mintegy az "evangélista" szerepét töltötte be, közel hozva az olvasókhoz a költő emberi arcát. E két szilárd pillér köré szerveződött a háború előtti évek József Attila irodalma. A költő egyre fokozódó népszerűségének már a baloldali lapok, köztük a Szép Szó megszüntetése, barátok, tisztelők emigrációja, félreállítása sem tudott komolyan ártani.