Vallástörténeti tanulmányok
szöveg
"A kötetbe válogatott tanulmányok zöme a görög és a római rabszolgatársadalom vallási felépítményének a kérdéseivel foglalkozik, de nem hagyják figyelmen kívül az ókori Keletet és ezen belül az ószövetségi vallástörténetet sem - már csak annál a sokszoros érintkezésnél fogva sem, amely az újabb kutatások szerint már az archaikus görögség körében is keleti művelődési elemek elterjedéséhez vezetett. Időben visszakövetkeztetnek az osztálytársadalmak kialakulását megelőző ősközösség vallási viszonyaira, kivált a matriarchátus bukásának tükröződésére a mitológiában, s tekintetbe veszik az antik rabszolga társadalom válságában születő kereszténységet, sőt annak további fejlődéséhez is nyújtanak egy-két adalékot." (Trencsényi-Waldapfel Imre, 1960)
| Cím(ek), nyelv | |
|---|---|
| nyelv | magyar |
| nyelv | ógörög |
| nyelv | latin |
| Tárgy, tartalom, célközönség | |
| tárgy | vallástörténet; ókori vallások; mitológia; teremtésmítoszok; bibliai teremtéstörténet; Pandóra-mítosz; Prométheusz-mítosz; aitológiai (eredetmagyarázó) mondák; homéroszi eposzok; eposzi kompozíció; genealógai mondák; Bellerophón-mítosz; Meleagrosz-mítosz; társadalomfelfogás; matriarchátus (anyajogú társadalom); aranykor-mítosz; Boldogok szigete (Elysium); túlvilág-elképzelések; prooimion (prooemium) (bevezető, előének); költői hivatástudat; tanítómesék; állatmesék; Danaé-mítosz; mitológiai vándormotívumok; antik jóslatirodalom; ludi funebres (temetési játékok); fabula palliata (komédia-műfaj); Scipio-kör (irodalmi és filozófiai társaság); humanitas (antik műveltség- és embereszmény); filozófiai irodalom; epikureizmus (filozófiai irányzat); bukolikus költészet (pásztorköltészet); szatírák; ókeresztény vallásosság; legendák; humanizmus (eszmei irányzat); bibliakritika; |
| tárgy | Genezis (Teremtés könyve) (Biblia); Iliász (görög eposz); Odüsszeia (görög eposz); Aeneis (római eposz); Georgica (A földművelés) (tanköltemény); Theogonia (Istenek születése) (tanköltemény); Munkák és napok (tanköltemény); A lovagok (görög komédia); A béke (görög komédia); A madarak (görög komédia); Adelphoe (Testvérek) (komédia); De rerum natura (A természetről) (tanköltemény); Bucolica (Eclogae) (bukolikus gyűjtemény); IV. ecloga (bukolikus költemény); Legenda aurea (Arany legenda) (legendagyűjtemény); Kristóf-legenda (legenda); Pallasz Athéné (görög istennő); Tritogeneia (Pallasz Athéné mellékneve); Hésziodosz (i. e. 8. sz.) (görög epikus költő); Aiszóposz (Aesopus, Ezopusz) (i. e. 6. sz.) (görög meseköltő); Bakis (ókori jós); Sibylla (ókori jósnő); Aristophanész (Aristophanes) (i. e. 446-386) (görög komédiaköltő); Terentius Afer, Publius (i. e. 195/185-159) (római vígjátékíró); Aemilius Paul(l)us Macedonicus, Lucius (i. e. 229-163) (római consul, hadvezér); Cato Maior, Marcus Porcius (i. e. 234-149) (római politikus); Lucretius Carus, Titus (i. e. 99-55) (római költő, filozófus); Cicero, Marcus Tullius (Ciceró) (i. e. 107-43) (római író, politikus, filozófus); Vergilius Maro, Publius (i. e. 70-15) (római költő); Theokritosz (i. e. 310/305 k.-260 k.) (görög költő); Lukianosz (i. sz. 120/125-180) (görög szatíraíró); Szent Kristóf (Christophorus) (i. sz. 3. sz.) (ókeresztény mártír); Szent Cucuphates (Cucuphas) (i. sz. 269-304) (ókeresztény mártír); Rotterdami Erasmus (1466/1469-1536) (németalföldi humanista tudós, teológus, filozófus); |
| Személyek, testületek | |
| létrehozó/szerző | Trencsényi-Waldapfel Imre (1908-1970) (klasszika-filológus, irodalom- és vallástörténész, műfordító) |
| kiadó | Akadémiai Kiadó (Budapest) |
| Tér- és időbeli vonatkozás | |
| kiadás/létrehozás helye | Budapest (Magyarország) |
| az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén) |
| dátum | 1960-01-01 |
| időbeli vonatkozás | 1960 |
| Jellemzők | |
| hordozó | papír |
| méret | 616 oldal; 14x20 cm |
| formátum | |
| Jogi információk | |
| jogtulajdonos | Ismeretlen (Kutatás alatt) |
| Forrás, azonosítók | |
| forrás | ÓMI Városi Könyvtár Helyismereti Gyűjtemény |