Ez a könyv gyanútlanul indult: nem volt egyéb szándékunk, mint hogy bemutassuk a világ egyik legjelentősebb régészeti lelőhelyét és azt az embert, aki fölfedezte. De ahogy előrehaladtunk kutatásainkban, a történet egyszerre baljós fordulatot vett. Addigra azonban a kíváncsiság és az igazság kiderítésének vágya már teljesen a hatalmába kerített bennünket, és nem engedte, hogy elejtsük a témát. Szeretnénk tehát leszögezni, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben, mi voltunk azok, akik a kerekeket mozgásba hoztuk, és nem James Mellaart, nyomozásunk kulcsfigurája. Fontosnak tartjuk annak leszögezését is, hogy a török kormány megfelelő szerveinek közreműködése nélkül nem jutottunk volna messzire. Megtehették volna azt is, hogy becsapják az orrunk előtt az ajtót. Mindenekelőtt az Idegenforgalmi Minisztérium illetékeseinek tartozunk hálával önzetlen segítségükért, nem kevésbé az Igazságügyi Minisztériumnak, amely olyan messzemenő módon támogatott munkánkban, ami még saját hazánkban is elképzelhetetlen volna. Ezek után már csak az maradt hátra, hogy kifejezzük köszönetünket lapunknak, a Sunday Timesnak és konkrétan Mr. Godfrey Smithnek, a képes magazin szerkesztőjének, aki nagylelkűségégvel lehetővé tette, hogy az olvasó megismerkedhessen ezzel az ugyancsak fura históriával. London, 1967. május Patricia Connor Kenneth Pearson