A Tornyai János Múzeum gyűjteményében Vásárhelyi céhbehívótáblák A céhek a kézműipar középkorban kialakult Európa-szerte elterjedt érdekvédelmi szervezetei voltak. Magyarországon az első céhek a 13. században jelennek meg a nagyobb városokban - Esztergomban, Budán, Pesten - , szélesebb körben azonban csak a 15. században terjedtek el. Míg Nyugat-Európában az ipari forradalom, a kapitalizmus korai kibontakozása fokozatosan megszüntette ezt az intézményt, addig nálunk a 18. század végén, a 19 század elején a céhes élet a mezővárosokban és a falvakban új virágzásnak indult. A céhek védelmet nyújtottak a mestereknek a konkurenciával szemben, rendtartásaik szabályozták a termékek minőségét, a céhtagok erkölcsi életét, a szakmai képzést, az inasok, legények, mesterek jogait, a testületi összejöveteleket, egymás segítését, az özvegyek, árvák, betegek támogatását, a temetési, tűzoltási és városvédelmi feladatokat. A céhek élén megválasztott céhmester állt, ő hívta össze a céhgyűlést, vigyázott a szabályok megtartására, őrízte a céh ládáját, iratait. Múzeumaink országszerte őríznek sok olyan tárgyat, amelyek a céhek életéről vallanak. Ezek a tárgyak - céhládák, céhzászlók, pecsétnyomók, cégérek, céhremekek, behívótáblák - történeti, művészettörténeti és néprajzi szempontból egyaránt értékes darabok. A történeti Magyarország területéről közel 500 darab céhbehívótáblát ismerünk. A Tornyai János Múzeum gyűjteményében 15 darab található, amelyek az ács-, molnár-, csizmadia-, fazekas-, tímár- és kőművescéh táblái. A táblák többségét fából faragták, de rézből, ónból, ezüstből is készült a fémekben gazdagabb vidékeken. A vásárhelyiek, a szabók három, egyszerű, díszítetlen bádogtábláját kivéve, fatáblák. Magasságuk 20-35 centiméter, szélességük 10-20 centiméter között van. Míg az országosan ismert legkorábbi darabok, sőt a 18. századiak többsége is, elsősorban céhjelvényül szolgált, s az írni-olvasni tudás hiánya miatt csupán szóbeli üzeneteket közvetíthettek vele, adddig a vásárhelyiek mindegyike irattartó szekrény képpel ellátott hirdetőtábla. Ezek közül a két legkorábbi csizmadiacéh 1754-es és a szabócéh 1777-es táblája.