A XVIII. sz. vége és a XIX. sz. első negyede legtevékenyebb és legnagyobb hatású magyar írójának és irodalomszervezőjének, a felvilágosult szellemű gondolkodónak és a nyelvújítási harc vezérének állít emléket az Akadémia Kiadó, amikor születése 200. évfordulóján közzéteszi Kazinczy Ferenc ez ideig kéziratban maradt, vagy különféle kiadványokban, folyóiratokban, hírlapokban szétszórtan megjelent, de kötetbe még nem gyűjtött levelezését. Kazinczy a világirodalom egyik legszorgalmasabb levelezője volt. Félévszázadon át, Ráday Gedeontól Kisfaludy Károlyig, Vörösmarty Mihályig és Bajza Józsefig kora minden írójával kapcsolatban állt, de levelekkel kereste fel a nemzeti műveltségért tevékenykedő főrangúakat, tudósokat, papokat, tisztviselőket, tanárokat, tanítókat is. Hozzájuk írott levelei és a tőlük kapott válaszok a korabeli magyar művelődés és társadalmi élet nélkülözhetetlen kútfői. A széleskörű levelezés a Martinovics-mozgalom elfojtása utáni időszakban a reakció uralma idején a hiányzó irodalmi folyóiratokat és irodalmi központot pótolta, összefogta a szerte az országban élő írókat. Kazinczy levelezését 1890-1911 között adta ki a Magyar tudományos Akadémia Váczy János sajtó alárendezésében 21 kötetben. A 22. kötet mely 1927-ben Harsányi István szerkesztésében mint első pótkötet jelent meg, az 1911 óta felbukkant leveleket tartalmazta. Kötetünk, mely Kazinczy levelezése sorában a huszonharmadik és második pótkötet, az 1927 óta előkerült leveleket tartalmaz: 212 Kazinczytól származik, 69-et hozzá írtak. Az egyes levelekhez kapcsolódó jegyzetek a levélírókra, továbbá a levélírók és Kazinczy kapcsolatára vonatkozó tudnivalókat ismertetik és közelebbről megvilágítják a levelek tartalmát. A kiadvány használhatóságát nagymértékben emelik a részletes, mindenre kiterjedő mutatók.