A reneszánsz és a barokk Kelet-Európában
Ha a szláv népek és a velük kulturális szempontból sokban összefonódott románok művészetét át akarjuk tekinteni, nagyjában 1500 és 1800 közt, úgy helyenként vissza kell mennünk a XV. századba, hogy bemutassuk azt a kort, amikor a reneszánsz, majd a barokk vonások Kelet-Európa népeinek művészetében is érvényesülni kezdenek. És viszont: a görög-keleti valláson levő, a bizánci művészeti hagyományokhoz kapcsolódó oroszok, ukránok, szerbek, románok, bolgárok mellett nem tekinthetünk el a katolikus - illetve részben protestáns - nyugati és déli szlávoktól, a lengyelektől, csehektől, szlovénektől, horvátoktól sem, akikre amazok művészete hatott. Az újabb szlavisztikai kutatás ugyanis egyre világosabban kimutatja, hogy "bizánci" és "nyugati" művelődés közt a szlávok világában lehetetlen éles határvonalat húzni. Mind a népi demokratikus, mind a nyugati országok kutatói ma már erővel teljesen hangsúlyozzák az ozmózis és fluktuáció (egymásbaszívódás és hullámzás) kulturális tüneteit a szláv népeknél. Ezeket a tüneteket - mint látni fogjuk - a művészet világában is fellelhetjük.
| Cím(ek), nyelv | |
|---|---|
| része | Bors-Honty művészeti könyvtár |
| része | Művészettörténet |
| nyelv | magyar |
| Tárgy, tartalom, célközönség | |
| tárgy | reneszánsz |
| tárgy | barokk |
| tárgy | Kelet-Európa |
| tárgy | könyv |
| tartalomjegyzék | 1. Aristotele Fioravanti: a moszkvai Mária halála teljes tartalomjegyzék2. Ruffo - Solari: a moszkvai Granovitaja palota 3. A moszkvai Mária oltalma templom hosszanti metszete és alaprajza 4. Barma - Posztnyik: a moszkvai Mária oltalma templom 5. A Moszkva-Kolomenszkoje-i Krisztus mennybemenetele templom 6. Fili község temploma 7. A kizsi Krisztus színeváltozása templom 8. Dioniszij: Alekszej metropolita és a tatár kán (Moszkva, Tretyakov Galéria) 9. A jaroszlavli Illés próféta templom freskója (részlet) 10. Szimon Usakov - Jakov Kazanyec - Grigorij Kondratov: A Mária-ikon csodája (Moszkva, Történeti Múzeum) 11. Bartolomeo Berrecci: a krakkói Wawel udvara 12. Montelupi síremlék a krakkói Mária templomban 13. A tarnówi városháza 14. A kazimierzi Przybyla ház homlokzata (részlet) 15. Józef Majer: a lublini székesegyház freskója (részlet) 16. Stefan mester: a krakkói Úr Teste templom stallumai 17. Krzysztof Aleksander Boguszewski: Szt. Márton legendája (Poznań, Székesegyház) 18. Jan Aleksander Tricjusz: Sobieski portréja (Krakkó, Egyetem) 19. A csertkovi fatemplom 20. A kijevi Szt. Szofia templom szentélye 21. A kijevi Szt. György templom 22. XVII. századi román festő: Pantokrator ikon (Vàleni de Munte, Múzeum) 23. Neagoe Basarab fejedelem és családja. Freskó a Curtea de Argeș-i székesegyházban 24. XVI. századi szerb festő: Levétel a keresztről (Bukarest, Egyházművészeti Múzeum) 25. A szegedi görögkeleti szerb templom ikonosztáza 26. Teodor Kračun: Krisztus mennybemenetele (Sremski Karlovci, Székesegyház) 27. A Rila kolostor ikonosztáza (részlet) 28. Polgári ház Plovdivban 29. Az omisalji templom főoltára (részlet) 30. Bernardo Bobić: A horvát rendek hódolata Szt. László előtt (Zágráb, Jugoszláv Nemzeti Galéria) 31. Fortunat Bergant: Krisztus az Olajfák hegyén (Gora Oljska-i templom) 32. D. Santini: A kladruby-i templom kupolája 33. Karel Škréta: Černin gróf arcképe (Hořini kastély) |
| Személyek, testületek | |
| létrehozó/szerző | Angyal Endre |
| kiadó | Gondolat |
| kiadó | Képzőművészeti Alap |
| Tér- és időbeli vonatkozás | |
| kiadás/létrehozás helye | Budapest |
| térbeli vonatkozás | Budapest |
| az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Kaposvár |
| létrehozás dátuma | 1961-01-01 |
| időbeli vonatkozás | 1961 |
| Jellemzők | |
| hordozó | papír |
| méret | 51 p |
| formátum | jpeg |
| Jogi információk | |
| jogtulajdonos | Együd Árpád Kulturális Központ |
| hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
| Forrás, azonosítók | |
| forrás | http://egyud.kaposvar.hu/ |
| leltári szám/regisztrációs szám | BHMK.0384 |