A keleti palócok pásztorkodása

Palóc pásztorkodás: A néprajzi szakirodalom ezen a néven ismeri a Mátra és Bükk hegység környékének jellegzetesen középhegységi, erdei legeltető állattartását. A pásztorkodás módját döntő módon meghatározta a viszonylag sűrű településhálózat, a települések szűk határa és az egyes falvak jogállása (nemesi, úrbéres, zsellér). A tenyésztett állatfajok közül kiemelkedő jelentősége volt a juhnak és a szarvasmarhának.

Cím(ek), nyelv
része	Magyar Néprajzi Könyvtár
nyelv	magyar
nyelv	francia
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy	Bogdál Ferenc, dr.(1932-1972) (néprajzkutató, muzeológus)
tárgy	palócföld (tájegység); palócok; tájegységek; történeti áttekintés; eredettörténet; állattartás; juhfajták; merinó juhok (juhfajta); legeltetés; pásztorkodás; állatőrzés; munkaeszközök; pásztorbotok; juhászbalták; juhászkampók; palócok; pásztorok; betyárok; családi gazdaságok; tejfelhasználás; tejtermékek; juhtej; juhtenyésztés; juhászok; uradalmak; karámok; juhászat; falujuhász; juhásztanyák; építmények; trágyázás; pásztorszavak; jövevényszavak; rendszerezések; szociográfia; demográfia adatok; családnevek; parasztcsaládok; társadalmi élet; párválasztási szokások; családi kapcsolatok; életformák; házasodási szokások; munkamegosztások; bacsók (juhászok); munkabérek; faluközösségek; pásztordalok; népi hiedelmek; néptánc; egyházi ünnepek; kalendáris szokások; folklór; népszokások; juhásznóták; népdalok; pásztorélet; népviseletek; ünnepi viseletek; kankó; hagyományőrzés; népművészet; fafaragások; használati tárgyak; idénymunkák; juhnyírás; értékesítések; állattartási szokások; fejés; juhsajt; sajtkészítés; juhtúró; vajtermelés; népi mesterségek; népi elnevezések; kupecek; kereskedelem; állatvásárok; haszonállatok; birkahús; húsfeldolgozás; ételkészítések; gyapjú; állatállományok; fajtanemesítések; terelőszavak; nyájak; hívószavak; megkülönböztető jelzések; rovásírás; legelőterületek; népi gyógymódok; állatbetegségek; teleltetés; népi állattartás; takarmányozás; élelmezés; tenyészállatok; fedeztetés; tavaszi kihajtás; kos; juhok; legelőelkülönítés; földbirtokok; erdőhasználat; ugarolás; nagycsaládmodellek; pásztormunkák; zsellérek; demográfiai adatok; nemesi települések; családi gazdálkodás; háztáji gazdálkodás; önálló gazdálkodás; parasztgazdaságok; birtokviszonyok; törpebirtokosok; nagybirtokosok; erdőterületek; legelők; megélhetési források; teleltetés; néprajzi kutatások; néprajzi csoportok; gyűjtőterületek; helységnevek; településszerkezetek; családi élet; monográfia; földművelés; állattenyésztés; társadalomnéprajz; karámok; tanyák; népi építkezés; akol; lakáshasználat; csűrök; lakóháztípusok; szállások; vályogházak;
tartalomjegyzék	Bevezetés A juhtartás módjai A legelő Építmények A jószág és a vele kapcsolatos teendők sz év folyamán A juhászat haszna A juhász Összefoglalás Irodalom Utószó Szó- és tárgymutató Francia nyelvű összefoglalás teljes tartalomjegyzék
Személyek, testületek
létrehozó/szerző	Paládi-Kovács Attila (1940- ) (etnográfus, muzeológus, kutatóprofesszor)
kiadó	Debreceni Egyetem (Debrecen)
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye	Debrecen (Hajdú-Bihar);
térbeli vonatkozás	Kárpát-medence (Európa); Erdély (Románia); Magyarország (Európa); Sajó (Magyarország); Sajómercse (Borsod-Abaúj-Zemplén); Sajóvárkony (Ózd); Királd (Borsod-Abaúj-Zemplén); Center (Ózd); Csokva (Borsod-Abaúj-Zemplén) (1943-ig); Putnok (Borsod-Abaúj-Zemplén); Rimaszécs (Szlovákia); Rimaszombat (Szlovákia); Hangony-völgy (Borsod-Abaúj-Zemplén); Domaháza (Borsod-Abaúj-Zemplén); Barkóság (Borsod-Abaúj-Zemplén); Cserehát (Magyarország); Bakony (Dunántúli-középhegység); Dél-Gömöri-dombvidék (Szlovákia); Göcsej (Zala); Szilvásvárad (Heves); Mátra hegység (Magyarország); Borsod-Gömör vármegyék;
az eredeti tárgy földrajzi fekvése	Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén)
dátum	2010-01-01
időbeli vonatkozás	2010
Jellemzők
hordozó	papír
méret	240 odal; 15,5 x 23,6 cm
formátum	pdf
Jogi információk
jogtulajdonos	Ismeretlen (Kutatás alatt)
hozzáférési jogok	Ingyenes hozzáférés
Forrás, azonosítók
forrás	ÓMI Városi Könyvtár Helyismereti Gyüjtemény