Társadalmunk egyik legősibb intézményének, a magyar katolikus egyháznak életébe pillantunk be Gergely Jenő egyetemi docens kutató munkája segítségével. Az ismert szerző, aki a Politikai katolicizmus története Magyarországon, 1890-1950 című (1977) könyvében fontos információkat közölt témájáról, újabban pedig a papság történetét írta meg, jelen művében a magyar püspöki kar évenként kétszer megtartott konferenciáinak jegyzőkönyveiből, e fontos forrásokból publikált, az 1919 és 1944 közti negyedszázadból. A műben olvasható jegyzőkönyvek elsősorban a magyar katolikus egyház belső életét tükrözik. Képet kapunk azokról a kérdésekről, melyek a püspöki kart foglalkoztatják, s az okokról, amelyek döntéseiket befolyásolják. De tájékozódhatunk az egész ország sorsát irányító ellenforradalmi kormányzat terveiről és gondjairól, a legfontosabb politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális kérdésekről, amelyekhez a püspöki kar hozzászólt. A jegyzőkönyveket kiegészítő püspökkari körleveleket, valamint a gondos bevezető tanulmány, jegyzetanyag és mellékletek izgalmas és érdekes olvasmánnyá teszik a művet az érdeklődő olvasó számára.