Kereszttengely szerint osztott, hármas tagolású pajta udvari homlokzata és belseje. Fagerendavázas, ún. „lábas” szerkezetű nádfalú építmény. Vendégszelemenes ollóágasos tetőszéke van, melyet nádszőnyegre, „lészára” erősített nádfedél borít. Kapuja nagy, kétszárnyú, sarkon forduló. A gerendacsomópontokon jellegzetes kötésű csatlakozások láthatók. Az ollószárat és az ollópadot csapolt kötés fogja össze, ennek az ollószáron túlnyúló csonkján van a vendégszelemen. Az ollószárakat kakasülő biztosítja. Jól látható a szarufákon a nádszőnyeg - lésza. A nádfalat jellemzően - a felvétel idején azonban már ritkán feltalálható módon - nádkorc fogja össze, a pajtát tartó gerendavázhoz, illetve a tetőszék szélső ollóállásához kötötték ki. A tető túlnyúlik a hosszanti oldalakon, a koszorúgerendák síkján fiókokat alkotva. A nádtető deszkaszegélyű. A TSz megalakulása óta teljesen kihasználatlan pajta a felvétel idején már pusztul. Simon György tulajdona. (A fotók Simányi Frigyes ép. mérnök társaságában készültek)