A gömöri magyarság néprajza 1.kötet
szöveg
A gömöri magyarság néprajzi, helytörténeti kutatása intézményes keretek között az 1970-es években kezdődött. A gyűjtőmunka eredményeit a Gömör Néprajza címmel 1985-ben indított kiadványsorozatban jelentetjük meg. A történeti Gömör megye 151 magyar település néprajzi monográfiáját mutatja be a könyv.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | II. József (1741-1790) (magyar király); Koháry István (1649-1731) (országbíró, hadvezér); Thököly Imre, gróf (1657-1705) (kuruc hadvezér; fejedelem); Ákos-nemzetség; Balog-nemzetség; Hanva-nemzetség; Otrokocs-nemzetség; Rátót-nemzetség; Zágráb-Korpás-nemzettség; Fényes Elek (1807-1876) (statisztikus, földrajzi író); Andrássy István, gróf (1650-1720) (földbirtokos); Andrássy család; Balog-nemzetség; Gunda Béla (1911-1994) (ernográfus); Istvánffy Gyula (1863-1921) (néprajzkutató); Balassa Iván (1917-2002) (etnográfus); Bakó Ferenc (1917-1998) (etnográfus); Hunfalvy Pál (1810-1891) (jogász, etnológus, nyelvész); Dobosy László (1911-1995) (helytörténeti kutató, iskolaigazgató, múzeumvezető); Gunda Béla (1911-1994) (ernográfus); Komoróczy Miklós Ede (1863-1926) (pedagógus, néprajzi gyűjtő, szerkesztő); Malonyai Dezső (1866-1916) (író, művészettörténész); Gömöri Múzeum (1987-) (Putnok); |
tárgy | Anjou-kor (1301-1386) (Magyarország); Trianoni békeszerződés (1920. június 4.) (Versailles); néprajzi kutatások; helytörténeti kutatások; települések; történelmi áttekintések; vallási néprajz; ásványkincsek; vízrajz; földtani szerkezet; földtörténeti korszakok; ősmaradványok; kőzetek; földfelszín-változások; tájegységek; domborzat; geomorfológia; éghajlat; talajtípusok; növényvilág; állatvilág; természetvédelmi területek; vármegyék; történelmi korszakok; településtörténet; várbirtokok; nemesi családok; nemzetségek; birtokadományok; nagybirtokosok; történelmi alakok; gazdasági élet; történelmi időszakok; jobbágyi kötelezettség; zsellérek; adóterhek; nemesség; bányászat; kereskedelem; egyházi birtokok; királyi birtokok; mezővárosok; megyeszékhelyek; közigazgatási területek; földrajzi tagolódás; népesség; felekezeti megoszlás; szórványfalvak; betelepítések; terület megoszlások; hegyvidék; etnikumok (népcsoportok); társadalmi-gazdasági viszonyok; fazekasság; agyagművesség; gazdasági ágazatok; mezőgazdaság; társadalmi rétegek; cserekereskedelem; állattenyésztés; erdőterületek; gazdasági együttműködés; háztáji gazdálkodás; interetnikus kapcsolatok; iparágak; kereskedelmi útvonalak; népi kultúra; táji munkamegosztás; pásztorkodás; bevándorlás; demográfiai adatok; deportálások (erőszakos kitelepítés); elmagyarosodás; elnéptelenedés; elvándorlások; etnikai határok; etnikai kevertség; etnikai összetételek; etnikai térszerkezetek; etnográfia (néprajz); határontúli magyarok; kétnyelvűség; kivándorlás; közigazgatási változás; nemzeti hovatartozás; nemzetiségek; népesedéstörténet; népesség megoszlás; népsűrűség; nyelvhatárok; nyelvi területek; nyelvi törvények; országhatár változások; reszlovakizáció; statisztikai vizsgálatok; társadalmi-gazdasági változás; nemzetiségi térsreuktúrák; terület elcsatolások; területrendezések; bányászat; birtokelkülönözés; birtokjogok; birtokviszonyok; cenzus (úrbéri adózás); családtörténet; erdőhasználat; földbirtokok; földesurak; földművelés; háromnyomásos gazdálkodás; jobbágyfalvak; jobbágyfelszabadítás; jobbágyok; jobbágytelkek; úrbéres jobbágyok; kisnemesek; közigazgatási egységek; kuriális nemesek; lakóporták; majorságok; nemesi birtokok; örökösödés elve; örökváltság (birtokmegváltás); parasztgazdaságok; szabadalmas városok; szőlőtermelés; tagosítások; úrbérrendezés; telekszerkezetek; településnéprajz; településszerkezetek; természeti adottságok; természeti viszonyok; török hódoltság; urasági birtokok; urbanizáció (városiasodás); urbáriumok; úrbéri kármentesítés; úrbéri rendeletek; úrbéri viszonyok; családi élet; díszitmények; eklektika (művészeti stílus); építési technikák; építészeti stílusok; építőanyagok; épületbelsők; épületszerkezetek; faépítkezés; falazatok; földépítkezés; kőházak; lakóháztipusok; népi bútorok; népi építészet; népi lakáskultúra; parasztházak; paraszti életmód; ünnepi népszokások; vályogházak; |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Ujváry Zoltán, dr. (1932- ) (néprajzkutató, professzor); |
kiadó | Debreceni Egyetem. Néprajzi Tanszék (Debrecen) |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Debrecen (Hajdú-Bihar) |
térbeli vonatkozás | Aggteleki-karszt (Magyarország); Alacsony-Tátra (Szlovákia); Andrássy-vár (Krasznahorka); Barkóság (Borsod-Abaúj-Zemplén); Cserhát hegység (Magyarország); Csetnek-völgy (Szlovákia); Dél-Gömöri-dombvidék (Szlovákia); Erdőhát (tájegység) (Magyarország-Szlovákia); Fabova-Vepor (Európa) (hegységrendszer); Gömöri-Érchegységek (Európa); Gömörikum (földtani szerkezeti egység); Gömör-Kishont (vármegye); Gömör-Tornai karsztvidék (Magyarország-Szlovákia); Kárpátok (hegyrendszer); Király-hegy (Szlovákia); Losonci-Kassai süllyedék (Európa); Mátra hegység (Magyarország); Mátra-Sajó körzet (Európa); Murány-völgy (Szlovákia); Sajó (Magyarország); Serényi kastély (Putnok); Száraz-völgy (Borsod-Abaúj-Zemplén); Szepes-Gömöri-Érchegységek (Európa); Szlovák-érchegység (Európa); Szlovák-karszt (Szlovákia); Szuha völgy (Borsod-Abaúj-Zemplén); Veporikum (Gömör) (földtani szerkezeti egység); Gömör megye; Borsod-Abaúj-Zemplén (1950-) (Magyarország); Szlovákia (Európa) |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Ózd (Borsod-Abaúj-Zemplén) |
dátum | 2001-01-01 |
időbeli vonatkozás | 1806-1991; 2001 |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 973 odal; 16,3 x 23,5 cm |
formátum | |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Ismeretlen (Kutatás alatt) |
hozzáférési jogok | Ingyenes hozzáférés |
Forrás, azonosítók | |
forrás | ÓMI Városi Könyvtár Helyismereti Gyüjtemény |