Hengernyomó minták a pápai Kékfestő Múzeumban.

Magyarországon a 17. század végétől működött az első kékfestő műhely, a 18-19. században pedig már számos hazai településen tevékenykedtek kékfestő mesterek. Nyomódúccal mintáztak: nyomópépet vittek fel a textilre, amely kifestéskor nem festődött át, tehát a mintázat fehér maradt. A napjainkban működő kékfestő műhelyek termékei ma is népszerűek. A kézi nyomást felváltotta a szakaszosan működő perrotin gép: a nyomás a nyomandó szövet és a nyomófa váltakozó mozgatásával jött létre. Ez a géptípus kis üzemekben, kékfestő műhelyekben ma is működik. Az ipari forradalom idején, a hengernyomás feltalálása (Thomas Bell, Anglia, 1783) 150 évre megalapozta és meghatározta a nagyipari nyomástechnológiát. A textilnyomás művelete folyamatossá vált. A hengernyomó gépek a 19. század végén honosodtak meg Magyarországon, és az 1980-as évekig működtek.

Cylinder pressure patterns in the Bluedye Museum of Pápa.