Szegedi a vészkorszak megpróbáltatásait túlélve, az általa elképzelt demokratikus Magyarországon próbálta megtalálni a helyét, de rájött, hogy ami Rákosiék hatalomra jutása után történt, az minden volt, csak nem demokratikus. A "kisember" magánharcot kezdett hát az elnyomó rendszer ellen. E harc része volt, hogy Szegedi Sándor - dacolva a nyilvánvaló veszéllyel - vállalkozott arra, hogy tudósításokat küld a Szabad Európa Rádiónak. A magyarországi helyzetet ismertető hiteles beszámolókat a Bécsben élő Ábrányi Aurélon keresztül továbbította Nyugatra, akiről kezdetben sem ő nem tudta, hogy kettős ügynök, sem pedig sógora, Adalberto Struzzeiro, a budapesti olasz követség sajtóattaséja. Ábrányi nemcsak őket, hanem "forradalmi" csoportjuk többi tagját is lebuktatta. Struzzeiro ezt követően öngyilkosságot kísérelt meg, de megmentették, így elhagyhatta az országot, Szegedit és társait azonban letartóztatták, kémkedésért másodfokon öt évet kapott. Miután az ’56-os forradalom kiszabadította börtönéből, elhagyta az országot, és Amerikában kezdett új életet.