Perényi Rezső kékfestő mester, Kecel

kép
minősített tartalom

Perényi Rezső kékfestő műhelye.

Kékfestő dinasztiából származott, a mesterség apáról fiúra szállt, idegen ritkán került a szakmába. A kékfestés egy textíliákon alkalmazott színmintázási technológia, amely nevét onnan kapta, hogy a minta eredeti formájában jellegzetesen kék alapon fehér színben jelenik meg. A kékfestés alapvetően az ún. gátlónyomás technológiáján alapul. Ez azt jelenti, hogy a szövetre a mintának megfelelően egy gátlószert nyomnak, amely az ezután felvitt színezéket elszigeteli a szövettől, az csak a gátlószerrel nem fedett részeket fogja be. A kékfestő kelme előállítása tehát két alapvető munkafázisból áll: -mintázás fedőanyaggal (gátlószerrel), -színezés indigócsávában. Színezékként növényi festékeket használtak. A kék szín előállítására az indigót használták, amit az Indiában honos Indigofera tinctoria nevű növényből nyertek.. A gátlószer – amit a magyar kékfestők papnak neveznek – összetétele általában minden üzem féltve őrzött gyártási titka volt. A nyomódúcot, amelyen a mintát kialakították, kiemelkedő részein bevonták a fedőanyaggal és a hagyományos módszer szerint kézzel nyomták rá a kelmére. A fedőanyag száradás után elzárta a mintázott felületet. A kék színhez használt festéket az indigó növény leveleiben és gyökereiben jelenlevő indoxil-glükozidból, az indikánból állították elő. A kékfestés eljárásában a szigetelő anyaggal kezelt kelmét festőkádba (a magyar kékfestők szóhasználata szerint küpába merítették, amely vasgáliccal és mésszel redukált indigót tartalmazott. A kelmén a levegőn történt szárítás közben fejlődött ki a kék szín azokon a helyeken, ahol a kelmét nem fedte a szigetelő bevonat. Minél többször ismételték meg az eljárást, annál mélyebb kék színt kaptak. Száradás után 1–3%-os kénsavas-sósavas fürdőben lemaratták a fedőanyagot, amely alól előtűnt az eredeti fehér minta kék alapon. A minták színének változatait – sárga, zöld, narancs, kék – a fedőanyagba kevert pácokkal és utólagos fürdőkkel érték el, ezek titkolt eljárások voltak.

Workroom of bluedye master Mr. Rezső Perényi in Kecel.

Cím(ek), nyelv
nyelv magyar
nyelv angol
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Kékfestő Múzeum fotóanyaga
tárgy ipartörténet
tárgy múzeumtörténet
tárgy kékfestés
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Tóth Sándorné
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Kecel
térbeli vonatkozás Kecel
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Pápa
időbeli vonatkozás 1988. november 28.
Jellemzők
hordozó papír
méret 12x8,5 cm
kép színe színes
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Gróf Esterházy Károly Múzeum, Pápa
hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
forrás Gróf Esterházy Károly Múzeum, Kékfestő Múzeum fotótár
leltári szám/regisztrációs szám 3317.
leltári szám/regisztrációs szám 3318.
leltári szám/regisztrációs szám 3319.
leltári szám/regisztrációs szám 3320.
leltári szám/regisztrációs szám 3321.
leltári szám/regisztrációs szám 3322.
leltári szám/regisztrációs szám 3323.