Frigyes brandenburgi választófejedelem az országába betörő svédek ellen vív háborút. Homburg herceget, a lovasság fiatal és öntörvényű parancsnokát, a két csata közti pihenőben, a kastélykertben találják, ahol alvajáróként babérkoszorút fonva, dicsőségről álmodik. Frigyes hirtelen ötlettől vezérelve a koszorút nevelt lánya, Natalie hercegnő kezébe adja, hogy ő tegye azt az álmodó Homburg fejére. A herceg izgatottan kap a lány után, és észrevétlen lerántja annak kesztyűjét. Felébredve azt hiszi, csak álmodta az egészet, de a kezében ott a kesztyű. Homburg herceg álma nyomába ered: másnap rohamot indít – a fejedelem tiltó parancsa ellenére – és győz. Mi a fontosabb: a törvény vagy a győzelem? Kleist drámája titokzatos, mint a herceg álma. Szereplői szélsőséges érzelmek és idegállapotok kiszolgáltatottjai. A világ, amelyben élnek, bár részeiben ésszerűnek tűnik – egészében tébolyítóan átláthatatlan. Szerelem, hatalom, háború, politika – mindez csak háttér egy sokkal nagyobb történethez az ember beteljesülhetetlen vágyáról, hogy eggyé váljon a világmindenséggel.