Képeslap, Pápa, Gróf Eszterházy-kastély
Pápa, Gróf Eszterházy-kastély.
A pápai Esterházy-kastély épületének előzménye a Garaiak által a 15. század első felében emelt vár állt (részben) a helyén. Az első feljegyzett török támadás 1529-ben érte Pápát és a környékbeli falvakat a Bécs felé menetelő hadak részéről, azonban nem kizárt – bár erről írásos emlék nem maradt fenn –, hogy portyázó csapatok már az 1526-os dúláskor elérték a várost, és minden bizonnyal az 1532-es hadjárat sem kerülte el. Valószínűleg ekkor épült ki az első gyenge földsánc a város körül. A várat a török uralom alatt tovább építették. A pápai uradalom 1626-ban lett az Esterházyaké, ebben az időben pusztított egy jelentős tűzvész a városban, mely jelentős mértékben megrongálta a várkastélyt (és a templomot is.) 1704-ben a helyőrség Rákóczi mellé állt, 1707-ben pedig császári hadak szállták meg, később pusztulni kezdett. Esterházy Ferenc a 17. század közepén lett Pápa ura, 1743-ban egy igen monumentális rezidenciát terveztetett Franz Anton Pilgrammal a katonai funkcióját elveszítő vár helyére. Halála után Fellner Jakab, majd miután ő is elhunyt, Grossmann József folytatta a munkát. A vizesárokkal körbevett épület látványtervét őrzi a kastély Nádor-termének falát díszítő falkép. Ez az elképzelés végül nem valósult meg teljes egészében, ugyanis a pápai birtokot megöröklő Eszterházy Károly figyelmét inkább egyházi építkezései kötötték le. A barokk kastély építése csak az 1784-ben fejeződött be, miközben a kivitelezési munkálatokat a kor jeles mesteri - Grossmann József mellett Fellner Jakab - vezették. 1945-től 1959-ig a szovjet hadsereg használta a kastély, sajnos ebben az időszakban nem csak az épületben keletkeztek jelentős károk, de megsemmisült illetve eltűnt szinte a teljes belső berendezés is. Az ezt követő időszakban a városi könyvtár, a zeneiskola, a művelődési ház és az helytörténeti múzeum volt a kastély lakója. Az 1960-as évek közepén került sor a külső homlokzat renoválására, majd az 1990-ben a kastélykápolna helyreállítására, melynek színvonalát az Europa Nostra-díj igazolja. Időközben a belső terek olyan állapotba kerültek, hogy egy az 1996-ban elvégzett vizsgálta megállapította életveszélyt jelentenek a látogatókra. A főépület felújítására több ütemben 1988 és 2015. között került sor. Melléképülete a váristálló még nem újult meg.
Címzett lap: Méltoságos Molnár Kálmán egyetemi tanár urnak Egerben.
Vétel, átadó: Bakos László.
Megszerzés ideje: 2015. február.
Postcard of the Eszterházy Castle of Pápa around 1924 addressed to university teacher Hon Kálmán Molnár to Eger, bought from Mr. László Bakos in February 2015.
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
nyelv | angol |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | eredeti képeslap |
tárgy | helytörténet |
tárgy | kastély |
tárgy | épületkép |
Személyek, testületek | |
kiadó | Kis Tivadar |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Pápa |
térbeli vonatkozás | Pápa |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Pápa |
időbeli vonatkozás | 1924 körül |
Jellemzők | |
hordozó | karton |
méret | 14x9 cm |
kép színe | fekete-fehér |
formátum | jpeg |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Gróf Esterházy Károly Múzeum, Pápa |
hozzáférési jogok | Kutatási engedéllyel hozzáférhető |
Forrás, azonosítók | |
forrás | Gróf Esterházy Károly Múzeum, képeslaptár |
leltári szám/regisztrációs szám | 11626. |