A község központjában álló római katolikus templom román stílusú oldalkápolnái a 13. századból származnak, a barokk stílusban épült új szentély és homlokzati torony 1757-re datálható. Az alaprajzon vastagon jelölt területek a román kori templom része 1971 és 1973 között műemléki kutatás folyt az egykori premontrei prépostságban, amely középkori részlete hozott felszínre. Faragott és kváderkövekből rakott fal került elő a hajó déli oldalán. Az egyik teteje épp, a másiknak a felét egy barokk ablak levágta. A nyolc méter hosszú, faragott kövekből épült fal keleti végénél található a kváderkövekből álló déli kápolna, sokszögzáródású szentéllyel. 1986-ban modern freskókkal gazdagodott a templombelső. A bejárat bal oldalán Keresztelő Sznet János, a templom névadójának életéből vett jelenetek; a jobb oldalon pedig a premontrei rendet alapító Szent Norbert és a szerzeteseket ábrázoló falképet láthatunk. A kápolna déli oldalán egy félköríves záródású bélletes 13. századi kaput sikerült rekonstruálni. A lábazatokból kiinduló két-két oszlopdísz, bimbós oszlopfőin emberfej ábrázolásokkal. Hasonló lehetett a szimmetrikusan elhelyezkedő északi kápolna is. (Kósa Károly felvételei - Verseghy Ferenc Könyvtár Fotótára) A megmaradt rész baloldalán egy kváderkövekből épített pártázatos torony előtt pikkelypáncélos lovagábrázolás, baloldalán karddal az egyik legrégebbi Szent László ábrázolás