A Gutenberg téren, a Zagyva és Tisza folyó torkolatában felépített védmű kőfalán állítottak három emléktáblát az egykori palánk vár emlékére. Az elsőn Tinódi Lantos Sebestyén (1505?-1556) Budai Ali basa históriája című költeményének a szolnoki várra vonatkozó részlete olvasható: „Oly igen szép erős Szolnok vára vala / Egyfelől az Tisza alatta foly vala, / Másfelől az Zagyva alatta foly vala, / Vár alatt az két víz öszveszakadva vala. / Sőt a felszél felől nagy árokja vala, / Három szegén három erős bástya vala, / Csak nagy magas töltés neki fala vala, / Házak az töltésből ki nem látszanak vala." A középső táblán az egykori vár 1705 körüli alaprajza látható. A harmadik emléktáblán Vidkovics Mihály (1778-1829) Külső-Szolnok vára című epigrammája olvasható: „Ott, hol hajdaniban zászlóit emelte nagy Árpád, / És magyar országlás többes erőre kapott; / Ahol az ozmánok meghízott csontjain annyi / Sok magyar áldozatúl győzve letette fejét: / Ott széthányt földet, rongyolt épűleteket látsz, / és Tisza, Zagyva között szolnoki vár fokait. / Így pusztúl sok erősséged, haza, nincs ki megójja; / E vers Szolnokvárt nem, – de megója nevét.” [A költő neve tévesen Vitkovitsként szerepel.]