Szemelvények Arany János Toldi szerelme című eposzából (részlet)
Magyar Könyvtár Iskolai kiadások sorozata
„TOLDI SZERELME" ÉS KELETKEZÉSE. A Toldi-trilógia megalkotása Arany költői munkásságának egész idején átvonul. 1847-ben jelen meg az első rósz: „Toldi , s 1879-ben adja ki utolsó nagy epikai művét, a trilógia második részét: ,Toldi Szerelmét". A harmadik rész : „Toldi Estéje" 1847- és 48-ban készült s kéziratban Petőfi is ismerte, a ki „váltig unszolta a költőt, hogy ha a fejét és lábát megcsinálta, írja meg a derekát is. A középső rósz keletkezésének történetét - mint leghitelesebb forrás - maga a költő mondja el előszavában. Eleinte nem volt szándékában e részt megírni. Hiányzott belőle a mondai vagy történeti alap. Ez adja meg az eposnak azt, a mit ő „epikai hitelnek" szokott nevezni; s a mi nélkül „egész epikai költeményt - úgymond a költő - csak mintegy az ujjamból szopni, ha tudtam volna is, nem akartam". Barátai biztatására azonban gondolkozni kezdett a tárgyról. Hamar belátta, hogy a férfi Toldit lehetetlen a szerelem érzelme nélkül feltüntetni. De ebben - a költő szerint - akadály volt az első rész következő három sora: Szivét nem bántá még nyila szerelemnek, Nem is lőn asszonynyal tartós barátsága: Azután sem lépett soha házasságra
Cím(ek), nyelv | |
---|---|
nyelv | magyar |
Tárgy, tartalom, célközönség | |
tárgy | papír alapú könyv |
tárgy | Toldi szerelme |
tárgy | eposz |
tárgy | részlet |
célközönség | alapfokú oktatási anyag |
Személyek, testületek | |
létrehozó/szerző | Arany János (1817-1882) |
kiadó | Kiadja Lampel Róbert (Wodianer F. és Fiai) Cs. és Kir. UDV. Könyvkereskedése |
közreműködő | Moravcsik Géza (1855-1929) |
Tér- és időbeli vonatkozás | |
kiadás/létrehozás helye | Budapest |
az eredeti tárgy földrajzi fekvése | Szendrő |
Jellemzők | |
hordozó | papír |
méret | 46,4 MB |
méret | 124 oldal |
méret | 14 cm x 10 cm |
formátum | |
Jogi információk | |
jogtulajdonos | Magánszemély |
hozzáférési jogok | Ingyenes hozzáférés |
Forrás, azonosítók | |
forrás | Magánszemély |