Autográf levél, hiányosan keltezett; [...] És itt [Franciaországban] a munkásság valóban tényező, nem elégedetlen tömeg, hanem osztály, mint a 18. század végén, a nagy forradalom előtt a polgárság volt, jórészének megfelelő kultúrája is van, színházban látom ezt, klasszikus darabokat néznek meg és Operában láthatod őket. Valamennyi érezheti, hogy joga van kivenni a polgárság kezéből a hatalmat (hisz részben már ki is vette) s ha kiveszi - és ezt csak itt láttam meg - ez nem úgy fog történni, mint Oroszország lényegesen más előzmények közt történt, a francia munkásság már elég magas színvonalon van arra, hogy átmentsen minden értéket, ami érték a tegnapban." "Sokat gondolok Magyarországra, a magyar szegénységre és nagyon erős vagyok. Ne haragudj a nagy szóért, most érzem missziónkat, és ha az első napok után azt, csak azt akartam, hogy ittmaradjak, most már tudom, hogy otthon a helyem. Pedig itt se lennék utolsó, és talán ép ezért nem szabad sokat gondolkodnom rajta. S ha fáj is, néha egész kegyetlenül a magyar civilizálatlanság, a magyar kultúra egyre nő, amit itt kőre tudtak építeni, magától értetődő gesztusokkal, azt nálunk sárban és piszokban csinálták, csináljuk." "Te befuthatnál itt, újabb stílusoddal különösen, a balladák, mesék stílusa nekik viszont túl romantikus, a milieut nem értik és a fantáziájuk bizony nem valami fejlett."

Dezső Baróti's autograph letter to György Buday.