Kisfaludy Károly (Tét, 1788. február 5. – Pest, 1830. november 21.) költő, drámaíró, festő. A reformkori irodalmi élet fő szervezője, az Aurora szerkesztője, az Aurora-kör elindítója, a magyar novella egyik első meghonosítója.Lírai költészete: Kisfaludy könnyedén verselt az időmértékes formákban. Honvágy: Kazinczyasan csiszolt nyelv jellemzi, kiemelkedő alkotás Ebben olaszországi bolyongásaira emlékezve énekli meg a szülőföld utáni vágyódását. Legjobb hazafias költeménye a Mohács, mely a tragikus végű ütközet országos következményeit mutatja be. A gyász hangjai után két érzelmesen kidolgozott jelenet következik: a mátka alakját látjuk, aki hiába várja vőlegényét a csatából és a hitvesét, kinek a gazdátlanul hazarohanó paripa adja hírül férje elestét. A pásztor és a mohácsi téren vándorló utas csendes, bánatos motívumai után felerősödik a hang: Lajos király megrendítő haláláról szól a vers és az összeomlás következményeiről. A bukás okai a „visszavonás” és „durva irigység”. A befejezés ódai hangnembe csap át: „a múlt csak példa legyen most, s égve honért bizton nézzen előre szemünk.” Erzsébet: elégia az utolsó Árpád-házi királyleányról szól, ebben is van ellentét a pártviszályok dühös harcainak és Erzsébet lemondásának képei közt. Alkonyi dal: Kisfaludy legszebb szerelmes verses Népdalai és balladái Népdalait a nép nyelvén írja, felhasználja a népköltészet szokásos motívumait, szólongatásait (rózsám, vidám) Sárga levél: népdal, belső szenvedéseiről, magányáról szól. Több dalában hazafias érzéseit énekli meg: Rákosi szántó a török alatt Mohácsi dal Balladák Eprészleány Az álmatlan király Budai harcjáték Drámák: Megismerkedik Kazinczy fordításaival, s bennük a megújított magyar nyelvvel, így ő is ehhez az irányhoz csatlakozik. Barátság és nagylelkűség Mátyás találkozik egy remetével, aki a király által elítélt Janus Pannoniusnak adott menedéket, és most sírját őrzi. Mátyás a remete szavait hallgatva rádöbben Janus tragédiájára és kiengesztelődik a halott költő emléke iránt. Iréne: a legjobb romantikus tragédiája a hazafiasság drámája Alapja lelki konfliktus: Konstantinápoly eleste után Iréne, a szép görög lány megtetszik Mohamed szultánnak, aki nejévé akarja tenni. A titkos keresztény Ildi nagyvezér tanácsára Iréne lemond szerelméről, egy Leo nevű görög ifjúról, és elhatározza, hogy a szultáné lesz, s ily módon engedékenységre hangolja a győzőt a leigázott görög nép iránt. Iréne tehát feláldozza magát hazájáért, népe javáért. Áldozata hiábavalónak bizonyul: a háborús párti Zagán basa megbuktatja a tanácsban a nagyvezért, a szultán kihallgatja Iréne és Leo beszélgetését, amelyben a leány megvallja jegyesének, hogy még mindig őt szereti, csak önfeláldozásból lesz Mohamedé, mire a szultán a hadat követelő sereg előtt megöli Irénét. A műben van feszültség és konfliktus; hogy a tragikus hatás mégsem teljes, annak oka Iréne passzivitása és a véletlen döntő szerepe. A tatárok Magyarországon Gyenge darab, de magán hordja a romantika minden jegyét, így óriási sikert arat, mikor előadatja a székesfehérvári színészekkel. A kötet gazdagon illusztrált a következő alkotók képei szerepelnek : Telegdy László,Szlányi Lajos,Tull Ödön,Stein János,Édes Gyula,Neogrády Antal,Hegedüs László.