Kerkhoven harmadik élete csúcspontja és bekoronázása azoknak a nagy regényeknek, melyeket Wassermann élete utolsó éveiben alkotott. Ennek a hirtelen csúcsra emelkedésnek első állomása a Mauritius-ügy, egy izgalmas Justizmord története, melynek csomóját a gyermek Etzel Andergast oldja meg. A gyermekből csodálatos tehetségű ifjúvá serdült Etzel Andergastnak külön regényt szentelt az író és ebben a regényben lép fel először Kerkhoven professzor. Ez a nagyszabású, kivételes tudós, az emberi lélek betegségeinek és nyomorúságainak mély ismerője felszabadultnak érzi magát a társadalom erkölcsi parancsai alól: egy férjes asszonyt vesz el férjétől, de a sors keservesen bünteti: az imádott asszony megcsalja Kerkhovent tanítványával, Etzel Andergasttal. Amikor ez a gyorsan ellobbanó szerelem véget ér, Andergast megszökik s az asszony visszatér megbocsátó férjéhez, új élethelyzet teremtődik Kerkhoven számára. Ennek az új életnek regénye a Kerkhoven harmadik élete. Önmagában zárt egész, nemes célkitűzésekkel, emberfeletti küzdelmekkel és nagyon emberi csalódásokkal telt élet éposza, melynek alakjai félelmetesen szép menetben vonulnak el a megilletődött olvasó előtt, aki nemcsak hősének életét, hanem a maga életét, mindnyájunk életét is beleköltötte Jakob Wassermann hattyúdalába, utolsó regényébe.