Harminc ​nemzedék vallomása Somogyról

Történelmi olvasókönyv

szöveg

E helytörténeti szöveggyűjtemény kilenc század iratain keresztül mutatja be Somogy megye történetét, ha a régészeti leletek ennél sokkalta nagyobb időt: ezer esztendőket is idéznek azoknak a népeknek és társadalmaknak a múltjából, melyek az államalapítás előtt a megye területén éltek. A kötetben közzétett több mint félezer levéltári és könyvtári dokumentum egy majdan megírandó megyetörténeti monográfiának is forrásává válhat, hiszen benne nemcsak a somogyi levéltár, hanem más megyék és intézmények, nem egyszer külföldi levéltárak Somogyra vonatkozó iratai is közlést nyertek. E dokumentumok tükrében rajzolódnak ki az olvasó előtt annak a történelmi fejlődésnek a körvonalai, amelyeknek legfőbb mérföldköveit a török hódoltság másfélszázados uralma alóli felszabadulás, a reformkor társadalmi és gazdasági törekvései, különösképp pedig az 1848/49., az 1918/19. és az 1945. esztendő forradalmi eseményei jelezték. A kötet szinte összefüggő olvasmányként tárja elénk a megye történelmi körképét, amely olvasóját és használóját egyaránt a táj szeretetére és ezen át a szülőföld történelmének jobb megismerésére is sarkalja. Emellett nem mond le arról a törekvésről sem, hogy korunk emberének megmutassa a történelem tanulságait és a történelmi tények tiszteletére tanítson. A kötet forrásjelzetei és irodalmi utalásai, helytörténeti kalauza, műemlékjegyzéke, történetstatisztikai táblázatai, s képdokumentációja nemcsak a helytörténész és a történelem tanár részére óhajtanak szilárd bázist adni, hanem a további helytörténeti kutatások számára is ösztönzést kívánnak nyújtani. Harminc nemzedék izgalmas vallomása szólal meg a somogyi levéltár féltve őrzött kincseiből, fakuló pergamenjeiből, hogy tanítsa és nevelje az itt élő harmincegyedik nemzedéket a szülőföld szeretetére, múltjának ismeretére, a tájon élő és dolgozó nép megbecsülésére, a jelent építő és a jövőt szépítő tanulságok hasznosítására.

Cím(ek), nyelv
része Bors-Honty művészeti könyvtár
nyelv magyar
Tárgy, tartalom, célközönség
tárgy Harminc ​nemzedék vallomása Somogyról
tárgy Történelmi olvasókönyv
tárgy Kanyar József
tárgy könyv
tartalomjegyzék
1. Előszó
2. Bevezető
I.
3. Somogy nevének eredete
4. Baksay Sándor: Somogy vármegye
5. Somogy megye járásai: 1712-1950.
II. SOMOGYSÁG AZ ŐSKŐKORTÓL A RÓMAI BIRODALOM BUKÁSÁIG (i. e. őskőkortól - i. u. V. század elejéig)
6. Somogyság őskora
7. Neolitikus település Kaposvárott. I. e. 4000 - i. e. 2500.
8. A nagyberki-szalacskai pénzverő- és öntőműhely. I. e. IV. század - kb. időszámításunk kezdete
9. Tricciana (Ságvár), a jelentős római kori város Pannóniában. Időszámítástól - i. u. V. század eleje
III. A MAGYAR KÖZÉPKOR SOMOGY VÁRMEGYJE (V-XVI. század)
10. A vörsi langobárd temető. VI. század
11. A honfoglalás és az államalapítás korszaka. IX-XI. század. A Bécsi Képes Krónika leírása I. István és Koppány harcáról
12. A zselicszentjakabi monostor alapítólevele. 1061.
13. A somogyvári monostor. 1091.
14. A somogyvári hiteleshely
15. A somogyvári formuláskönyv
16. Somogy vármegye besenyő telepei. XI-XV. század
17. Segesd megye. XIII-XV. század
18. A középkori Somogy vármegye területe. XII-XIV. század
19. Somogy vármegye középkori várai és városai. XV. század
20. Középkori kolostorok Somogy megye területén. XI-XIV. század
21. A rupolújváriak hatalmaskodása. 1387. aug. 30.
22. Somogy vármegye címere és pecsétje. 1498. jan. 6.
23. A zselicszentjakabi és a somogyvári apátságok vizitációja. 1508.
24. Egy humanista tudós leírása Somogyról. 1420-1492.
25. A levéltárak pusztulása a középkorban
IV. SOMOGY A TÖRÖK HÓDOLTSÁG IDEJÉN (1526-1686)
26. Véssey Mihály levele Nádasdy Tamáshoz. 1531.
27. Somogy vármegye lakott és lakatlan helységei. 1534.
28. Iharos XVI. századi úrbáriumai. 1530-1563.
29. Miháld és Csicsó falu úrbáriumai. 1567.
30. Jobbágylevelek. I. 1551-1562.
a) A somogycsicsóiak Nádasdy Tamásnál tiltakoznak a bortized és a robot mértéktelen növelése miatt. 1551.
b) A somodoriak Nádasdy Tamásnétól védelmet kérnek a hajdúk pusztításai ellen. 1554-1562 között
31. Bél Mátyás: Kaposvár. Részlet a Notitia Comitatus Simighiensis-ből
32. Dseláldzade Musztafa: Kaposvár ostroma. 1555.
33. Levelek Kaposvár elfoglalásáról. 1555.
34. Ortelius Kaposvár és Babócsa török általi elfoglalásáról. 1555.
35. A kaposvári vár török őrségének létszáma és zsoldja. 1565-1569.
36. Somogy vármegye önállóságának megszűnése. 1596-1715.
37. Török közigazgatás és államvezetés. 1581-1585.
a) III. Murád szultán rendelete egy kaposvári lovas megjutalmazására. 1581. dec. 20.
b) III. Murád szultán rendelete egy koppányi szandzsákbeli tímárbirtok betöltésére. 1585. jún. 4.
38. A kanizsai főaga levele Batthyány Ádámhoz a megye területén történő kölcsönös rajtaütésekről. 1649.
39. Batthyány Ádám sarcoló levele Vali Csóna Ibrahim török rab részére. 1649. szept. 27.
40. Evlia Cselebi somogyi utazásai. Koppány vára, Kaposvár és a Balaton leírása, továbbá Babócsa vára. 1664-1666.
41. Zrínyi Miklós költő és hadvezér, somogyi főispán levelei. 1660-1664.
42. Balogh Kata végrendelete. 1662. márc. 30.
43. Jobbágylevelek. II. 1674-1676.
a) A látrányi jobbágyok védelmet kérnek a hatalmaskodók ellen a kamarától. 1674. máj. 8.
b) A látrányiak újabb szolgáltatásokat tagadnak meg. 1676. febr. 16.
44. A török uralom alól való felszabadítás. 1686.
V. SOMOGY VÁRMEGYE A TÖRÖK KIŰZETÉSTŐL A POLGÁRI FORRADALOMIG (1686-1848)
45. Az élet megindulása a felszabadult megye területén. 1686-1703.
46. A kaposvári uradalom állapota. 1691.
47. A török hódoltság utáni első kamarai összeírás. 1695.
48. Kaposvár városának leírása. 1701.
49. Az első kaposi úrbárium. 1702.
50. A Rákóczi szabadságharc Somogyban. 1703-1707.
51. »...valaki hazájának igaz fia, fegyvert fogjon...« Bottyán János levele. 1705.
52. Attala betelepítése. 1710.
53. Kaposvár újratelepítése. 1712.
54. A megye önállóságának helyreállítása. 1715.
55. Megyei összesítő történetstatisztikai és gazdaságtörténeti adatok. 1715, 1720.
56. A céhek Somogyban. 1699-1761.
a) Kaposvár kézművesei és kereskedői. 1718-1766.
b) Kaposvári varga céh alapszabályai. 1749.
57. Kaposvár lakosai 1730-ban.
58. Kaposvár mészárszékei, vásárai, temploma és iskolája. 1732.
59. Fenyítő per Hampu Erzse iharosberényi boszorkány ellen. 1737.
60. Vásári árszabályzat. 1737.
61. A somogyi parasztmozgalmak és az úrbérrendezés Mária Terézia korában 1745-1770.
a) Bürüs, Magyarújfalu és Várad helységek robotterhei enyhítését kérik Nagy János viceispántól. 1750.
b) A jobbágyság helyzete a fehérvári őrkanonokság Somogy megyei birtokain. 1757-1770.
c) A csurgói jobbágylázadás. 1745.
d) A kaposvári uradalom jobbágyainak kérelme. 1765.
e) Parasztmozgalmak a megyében. 1766.
f) A Mária Terézia-féle úrbérrendezés főbb adatai Somogy megyében
62. Kaposvár mezőváros úrbéri szerződése. 1767.
63. »...A köznép között zenebonát támasztani s a közbékességet megbontani kívánta...« Festetics Lajos úriszéki ítélete a földesúri akaratnak ellenszegülő szigetvári lakosok ellen. 1771.»
64. Az irtásföldek megváltása. 1771-1772.
65. Árak a XVIII. század második felében. 1745-1775.
a) Szigetvári Mihály kaposvári boltos számlája. 1745.
b) Vásári árjegyzék. 1768.
c) Termékárak. 1772.
d) Fodor Simon görög kereskedő üzleti leltára. 1775.
e) Iparcikk árak. 1775.
66. Munkabérek a XVIII. század második felében. 1773-1781.
a) Napszámbérjegyzék. 1773.
b) »Szolgák rendtartása.« 1776.
c) A szolgarendnek limitációja. 1781.
67. »...Minden ok nélkül egy nagy rúddal egyszer főbe ütvén, mint a marhát.« A lábodi jobbágyok panasza az uradalmi ispán brutális magatartása ellen. 1776.
68. A csokonyai uradalom jövedelme a XVIII. század végén. 1789.
69. II. József és népszámlálási rendelete. 1784-1787.
70. Utazás Somogyban a XVIII. század végén. A Balatonra és Kaposvárra vonatkozó leírások a Landesbeschreibugból. 1782-1785.
71. Külföldi utazók Somogyról. (Flachat, Zorn de Bulach, Haussez, John Paget, Elsner, Kohl, Marmont.) XVIII-XIX. század.
72. Kaposvár, a megye székhelyvárosa. (Korabinsky, Vály János, Vályi András leírásai) 1786-1799.
73. Vályi András a Balatonról
a) Vályi: Magyarország leírása. 1796.
b) Berzsenyi Dániel: Jer, nézd a Balatont! 1794-1804.
74. Csokonai Somogyban. 1798-1800.
a) Takáts Gyula: »Bajomi Helikon.«.
b) Csokonai levele Sárközy Istvánhoz. 1799. jún. 2..
c) Gr. Festetics György levele Csépán Istvánhoz. 1799. júl. 22.
d) Csépán István levele gr. Festetics Györgyhöz. 1799. aug. 9..
75. Nagyváthy János Somogyban. 1797-1819..
a) Nagyváthy János levele egyik barátjához. (Csire István közlése).
b) Nagyváthy János cikke a Balatonról. 1817..
76. Somogy vármegye egészségügye. 1754-1792..
a) Gömöry Dávid megyei tisztiorvos kaposvári betegei. 1769..
b) Adatszolgáltatás a helytartó-tanácsnak a vármegye egészségügyi személyzetéről. 1770.
77. »Magyarok vagyunk, meg kell az igazat mondanunk.« Czindery Pál másodalispán beszéde a megyei közgyűlésen. 1796. okt. 20.
78. Körmendy Sándor: Kaposvár a XIX. század első felében
a) Sárközy István levele Kazinczy Ferenchez a somogyi theátrumokról. 1810.
79. A somogyi insurgens lázadás. 1800.
a) Oroszy Benjámin fatalis története. 1803.
b) A látrányi tumultus. 1800.
c) Pálóczi Horváth Ádám: 1. Somogyi gyalog insurgens, 2. Fut a nemes.
80. A marcali jobbágyok az uradalmi tisztek embertelen magatartása és a robotterhek miatt panaszkodnak I. Ferenc királynál. 1803.
81. A somogyi betyárvilág. 1808.
82. Somogy vármegye pallosjogú uradalmai. 1810.
83. A gyaláni jobbágyok úrbéri panasza az úriszék előtt. 1812.
84. »...Somogy és Zala vármegyében széltében igen botrányos énekeket énekelnek...« 1814.
85. A berzencei jobbágyok adóhalasztást és a katonai terhek enyhítését kérik. 1815.
86. »Mivel Földes Uraink a Felséges Úrbáriumot semmi pontyaiban meg nem tartyák, hanem inkább tapodgyák...« Dunántúli jobbágykiáltvány. 1815.
87. Az iharosberényi erdőpásztor felségfolyamodványa a földesura által történt megbotoztatása ügyében elégtétel iránt. 1816.
88. Gabonaverem a XIX. század első felében. 1820.
89. A robotot megtagadó miklósiak nyakára a főszolgabíró pandúrokat küld. 1821.
90. »A püspök csak árendás.« A karádi »zenebonáskodás.« 1824.
91. Kálótzi Ferencné lóki jobbágyasszony kihallgatása nélküli korbácsra ítélése. 1825.
92. Berzsenyi és a megyei könyvtár. 1826.
93. A Megyei Olvasó Társaság megalakulása. 1828.
94. »...mi Somogy vármegyei plébánusok a matriculákat (anyakönyveket) magyarul kezdjük írni...«1831.
95. Az első munkássztrájk a megyében. 1832.
96. »Tsudálatos tulajdonságú ez a mi tavunk.« Oláh János: »Balaton mellyéki tudósítások« a Tudományos Gyűjteményből. 1834.
97. Széchenyi István gróf Kaposvár díszpolgára. 1835.
98. A Somogy vármegyei Lótenyésztő Társaság. 1835.
99. »...a számosabb halottak felett a harangozást eltiltják, minthogy azoknak szüntelen zúgása a népben csak rémülést okoz...« A második kolera járvány. 1836.
100. Tiszttartói hatáskör a mernyei uradalomban. 1836.
101. Somogy megye tiltakozása Wesselényi Miklós hűtlenségi perében. 1837.
102. Indigógyártási kísérlet a mernyei uradalomban. 1837.
103. »Nagy kár, hogy e nagy víztömeg (a Balaton) tudományos intézkedés által nem használtatik erőművekre, hajózásra, kiszárításra és öntözésre.« Beszédes József vízimérnök a Sió és a Kapos szabályozásáról. 1839.
104. A mesztegnyői zendülés. 1840.
105. A »Berzsenyi koszorú«. 1843.
106. Balatoni gőzhajózás. 1846.
a) Széchenyi István levele Somogy vármegyéhez. 1846.
b) Részletek Széchenyi István: Balatoni gőzhajózás c. munkájából. 1846.
107. Fényes Elek: Somogy vármegye. 1836-1847.
a) Somogy népe
b) Somogy vármegye
c) Nevezetesebb helyek
108. Történetstatisztikai adatok. 1800-1848.
VI. SOMOGY AZ 1848/49. ÉVI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC IDEJÉN (1848-1849)
109. Megérkezett Somogyba a márciusi események első híre. 1848. márc. 16.
110. Az úrbér és a dézsma megszüntetése. 1848. márc.
111. A negyvennyolcas parasztmozgalmak Somogyban. 1848. ápr. 21.
112. »Európának művelt népei közé emelkedtünk.« A megye követeinek zárójelentése. 1848. máj. 1.
113. Deák Ferenc a nagybajomi jobbágyok és Táncsics Mihály panaszára jelentést kér. 1848. jún. 2.
114. Somogy népképviselői az országgyűlésben. 1848. jún. 20.
115. »Lázadó szegődményesek Somogyban.« Somogy megye felirata Csányi László királyi biztoshoz. 1848. aug.
116. »Itt nem parancsol a kend főbírája!« Viharos jelenetek a sárdi vásáron. 1848. aug. 7.
117. Somogy vármegye 2000 nemzetőrt állít ki. 1848. aug. 20.
118. Jellasics fegyveres ellenforradalmi támadása. 1848. szept. 11.
119. A megyei nemzetőrség 5. zászlóalj parancsnokságának rendelete a nemzetőri alakulatok készenlétbe helyezésére. 1848. szept. 27.
120. Három somogyi kanász bravúrja. 1848. szept. 29.
121. A szigetvári főszolgabíró felszólítja járásának községeit a Dráván átkelni szándékozó horvát csapatok elleni védekezésre. 1848. okt. 3.
122. »...tanújeléül veszem Somogy megye hazafiúi készségének...« Perczel Móricz hadifőparancsnok levele Somogy megye Bizottmányához. 1848. okt. 22.
123. Perczel Móric a somogyi nemzetőröket Nagykanizsára é s Szőlősgyörökre vezényli. 1848. nov. 25.
124. Festetics Miklós megyei kormánybiztos rendelete az újonnan alakítandó mozgóvédek kiállítására. 1848. dec. 30.
125. »A nép minden nemzetnél a demokrácia és a kommunizmus felé hajlik.« 1849. jan.
126. »Somogy megye földnépe nem akar a császári katonai kormány alatt maradni!« 1849. márc. 6-19.
a) A Közlöny névtelen somogyi levelezőjének cikke. 1849. márc. 6.
b) Kolmár József cikke a Közlönyből Noszlopy Gáspárról. 1849. febr. 28.
c) Részletek Noszlopy Antal visszaemlékezéseiből
127. Kossuth Lajos megbízólevele Noszlopy Gáspár részére a Somogy megyei népfelkelés megszervezésére és vezetésére. 1849. márc. 19.
128. Noszlopy Gáspár visszatérése Somogyba. 1849. ápr.
129. Noszlopy Gáspár kormánybiztos harcbahívó levele. 1849. ápr. 27.
130. Noszlopy bevonulása, a népfelkelés és a tisztújítás Somogyban. 1849. máj. 7.
131. Németh Boldizsár szigetvári szolgabíró Magyar- és Németújfalu községek bíráit felelősségre vonta a nemzeti zászló kitűzésének elmulasztása miatt. 1849. máj. 12.
132. Somogy vármegye Bizottmányának határozata a magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatról. 1849. máj. 14.
133. Szemere Bertalan belügyminiszter Noszlopyhoz intézett levelei
a) 1849. máj. 24.
b) 1849. júl. 7.
134. Noszlopy kormánybiztos keresztes hadjáratra buzdít. 1849. júl. 9.
135. Kivonulás Somogyból. 1849. aug.
VII. SOMOGY VÁRMEGYE A KAPITALIZMUS KORÁBAN (1850-1944)
A) AZ ABSZOLUTIZMUS KORSZAKA (1850-1866)
136. »A föld népe a kinevezett tisztviselők által több törvényellenes terhek teljesítésére szoríttatik...« 1850.
137. A tolnai főispán a debreceni trónfosztó országgyűlésen részt vett somogyi képviselők vagyonának bírói zár alá vételét rendeli el. 1850.
138. A komáromi várból szabadult honvéd tisztek megfigyelendők. 1850.
139. Az adófizetés megtagadása a szabadságharc leverése után. 1850.
140. A kaposvári gimnazisták »botránya«. 1850.
141. A nép nem fizeti egyházi tartozásait. 1850.
142. »Jön őfelsége, le a szakállal!« 1852.
143. Noszlopy és Sárközy kivégzése. 1853.
a) Haditörvényszéki ítélet. 1853.
b) Soltra Alajos lelkész levele a kivégzésről. 1886.
144. Dr. Szigethy Mihály uradalmi orvos »alázatos esedezése« fizetésjavítás iránt. 1853.
145. Rendőrigazgatósági jelentés Somogy rossz közbiztonsági helyzetéről. 1854.
146. Történetstatisztikai adatok a megye mezőgazdaságáról. Galgóczi Károly: Magyarország mezőgazdasági statisztikájából. 1855.
a) Cselédfizetések a kéthelyi uradalomban
b) A megye állatkimutatása az 1850. évből
c) A somogyvári uradalom leírása
147. Orvosok, patikák és kórházak Somogy megyében. 1857.
148. »Az alsóbb néposztályok fogékonyak a szocialista, kommunista tanok iránt, amelyek manapság egyedül számíthatnak a siker kilátására.« 1858.
149. Kaposvár az abszolutizmus idején. Részletek Bergel József: Kaposvár 40 év óta c. könyvéből. 1850-1860.
150. A Balaton menti csárdákban gúnyolják a kormányt és a somogyi parasztok adómegtagadásra készülnek. 1860.
151. A niklai Berzsenyi emlékmű felállítása. 1860.
152. »Nemsokára megjön Kossuth és Garibaldi.« 1861.
153. Az elpusztult somogyi betyárcsárdák. 1864.
154. Kaposvár. Részletek Pesty Frigyes Somogy vármegye c. kéziratából. 1864.
155. Somogy megye terméseredményei 1864-ben.
156. Az úrbéri rendezések Somogyban. 1853-1865.
157. A századelős somogyi kórusmozgalomról. 1865.
158. A legrégibb somogyi újság. 1866.
159. Történetstatisztikai adatok az abszolutizmus korszakából. 1851-1867.
B) A DUALIZMUS KORSZAKA (1867-1918)
160. A Babócsai Alsójárási Népnevelési Egylet alakulása. 1867. okt. 26.
161. Somogy és Kaposvár a sajtó tükrében. Tudósítások és tallózások a Somogy c. hetilap I-VI. évfolyamának példányszámaiból. (Megyebál, fürdő, vetőgép, a császárné Siófokon, versenyszántás, a császárpárti Tab, a Pesti Állatkert, szorgalomkocsi, mit olvasott Kaposvár, népművelés, égnek az uradalmak, a sárbafulladó Kaposvár, iskola, földosztás, munkaerő.) 1863-1872.
162. »Mikor virrad már e jobb sorsot érdemelt magyar népre egy szebb nap reggele?« Somogyi demokrata- s olvasókörök alapítása. 1868. febr. 6.
163. »A communisticus törekvések a társadalmi renddel összeférhetetlenek.« 1869. márc. 3.
164. Kaposvár Kossuthot választotta képviselőjévé. 1869. márc. 18.
a) A Somogy c. lap tudósítása a választás napjáról
b) Kossuth lemondó levele. 1869. máj. 2.
165. Nyílt levél a somogyi népnevelésről. 1870. ápr. 26.
166. A Kaposvári Általános Munkásegylet megalakulása. 1870.
167. Az első kaposvári sztrájkok. 1870, 1873.
168. Somogy megye cselédrendtartása. 1870.
169. Az első kaposvári vasút. 1872. aug. 14.
170. »Az elmúlt hetekben ismét 200 famunkás maradt kenyér nélkül.« Dél-somogyi munkáselbocsátások az Arbeiter Wochen Chronik-ból. 1873. aug. 10.
171. A Kaposvári Általános Munkásegylet betiltása. 1873.
172. A Szigetvári Munkás Művelődési Egylet kiáltványa. 1874. máj. 31.
173. »A Balaton ábránd és költészet, történelem és hagyomány.« Részletek Eötvös Károly: Utazás a Balaton körül c. művéből. 1876.
174. Somogy a hitbizományok hazája. 1877.
175. »...Ilyen utak még Boszniában sem lehetnek...« Jókai Mór látogatása Zalán Zichy Mihálynál. 1880.
176. Jókai Mór levele Roboz Istvánhoz. 1887. ápr. 25.
177. Korabeli sajtótudósítás a dél-somogyi mezőgazdasági munkásság nyomoráról. 1890. márc. 30.
178. »A nyomor a mi vidékünkön is borzasztó méreteket öltött.« 1890. dec. 28.
179. Gyárüzemet Kaposvárnak! Újságcikk a Kaposvár c. lap 1890. dec. 21-i számából
180. A városrendezés és a városvezetés kritikája. Sajtócikk a Kaposvár c. lap 1892. márc. 20-i számából
181. Munkásmegmozdulás Barcson. 1894.
182. Baksay Sándor és Somogy. 1894. szept. 22.
183. Helyzetjelentés a megye mezőgazdaságáról és iparáról. (Sommások, terméseredmények, a filoxera, a Kaposvári Cukorgyár alapítása, a munkásmozgalmakról, vasútépítés.) 1895.
184. Herman Ottó köszönő levele a somogyi pásztorművészet tárgyainak gyűjtéséért. 1895. szept. 1.
185. »Ornamentum est regni Hungariae.«1896.
a) Szaplonczay Manó a Balatonról
b) Hogyan látta Somogyot és a Balatont Victor Tissot svájci újságíró?
186. »...vármegyénk több községében a kisgazdák oly sanyarú viszonyok közé jutottak, miként az elszegényedés s így a pusztulás legvégső fokán állanak...« 1901.
187. Aratási szerződés a mernyei uradalomban. 1904.
188. Aratómunkás és uradalmi cselédsztrájkok Somogyban. Térkép. 1905.
189. A hácsi aratósztrájk. 1905.
190. A Lapa-pusztai aratósztrájk. 1905.
191. A kaposvári szabómunkások sztrájkja. 1905.
192. Egy somogyi földbirtokos az aratósztrájkokról. 1906. márc. 1.
193. Somogy megye »nemzeti« ellenállása. 1905-1906.
194. Büntetéssel és kitoloncolással fenyegeti a rendőrség a sztrájkoló munkásokat. Sajtócikkek a kaposvári munkásmozgalmakról. 1907.
a) A kaposvári asztalos munkások sztrájkja. Somogy vármegye, 1907. jan. 18.
b) A kaposvári famunkások népgyűlésének betiltása. Somogy vármegye, 1907. febr. 5.
c) Adatok a megye munkásmozgalmának történetéhez. Somogy vármegye, 1907. febr. 20.
d) Általános sztrájk Kaposvárott. Somogy vármegye, 1907. okt. 11.
e) A megyei munkásszervezetek kerületi nagygyűlése. Somogy vármegye, 1908. febr. 18.
195. Kivándorlás Somogyból. Táblázat és térkép. 1901-1910.
196. Elbuktatott határozati javaslatok a hitbizományok megszüntetésére. 1907. febr. 4.
197. Az egyke Somogyban. 1908.
198. Bizalmas főispáni jelentés a belügyminiszterhez a Somogy megyei Kisgazdák Egyesületének kaposvári alakuló üléséről. 1908. jan. 12.
199. A Szociáldemokrata Párt megyei értekezlete. 1908. febr. 16.
200. »Pedig puskaporos a levegő, s ők vigadnak.« A Szabad Gazdák Egyesületének kiáltványa Somogy, Tolna és Baranya földmívelő népeihez. 1908. okt. 1.
201. Történetstatisztikai adatok a kaposvári építkezésekről. 1885-1917.
202. Ady Endre Kaposvárott. 1909. nov. 7.
a) Genthon István: A Róma hegyi villa
b) Rippl-Rónai József levele Kammerer Ernőhöz, a Szépművészeti Múzeum igazgatójához
c) Ady Endre: Kisvárosok őszi vasárnapjai
d) Göndör Ferenc beszámolója az Ady-estről. Somogy vármegye, 1909. nov. 9.
203. Így éltünk Kaposban. Bernáth Aurél vallomása a városról az Így éltünk Pannóniában c. kötetéből. 1910.
204. Kunffy Lajos és Somogytúr. Részletek a művész visszaemlékezéseiből. 1869-1962.
205. Nagyatádi Szabó István javaslata a törvényhatósági választókerületek módosítására. 1910. febr. 2.
206. Somogyi atléta a stockholmi olimpián. 1912.
207. A taszári cselédsztrájk. 1913. júl. 26.
208. »A világháború kezdetén a kaposi 44-es gyalogezred négy hónap alatt négyszer semmisült meg és négyszer támadt fel újra.« 1914.
a) Mozgósítási hirdetmény. 1914. júl. 31.
b) Alispáni jelentés a megyei közgyűlésen a hadbavonultakról, a súlyos áldozatokról és az itthon maradt hozzátartozók helyzetéről. 1914. nov.3.
c) Illyés Gyula vallomása a 44-es gyalogezredről a Puszták népében
d) Vaszary János: Katonák a hóban. 1915.
e) Rippl-Rónai József: Somogy, Tolna vitéz fiainak, az Élet mártírjainak, a Halál hőseinek. 1915.
209. »Háború az uszító sajtó ellen.« Részletek Latinca Sándor háborúellenes röpiratából. 1917.
210. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméről szóló első kaposvári tudósítások. 1917. nov. 10.
211. »A bérlőné a háborús konjunktúra alatt, az amúgy is hiányos munkaerővel a gazdaságot teljesen kizsarolta és legnagyobb részt tönkretette.« Visszatekintő gazdatiszti jelentés a Nagytoldi-pusztai bérgazdaságról. 1918. okt. 1-1919. márc. 27.
212. Somogy vármegye Nemzeti Tanácsának megalakulása. 1918. nov. 4.
213. Gróf Széchenyi Bertalan nagybirtokos, felsőházi tag helyzetjelentése a felsősegesdi nemzeti tanács működéséről. 1918. nov. 27.
VIII. A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG SOMOGYBAN (1919)
214. Munkás és néptanács választása Iharosberényben. 1919. jan. 12.
215. »Inkább pusztuljon a termés, de nem lesz úgy, ahogy a cseléd akarja, majd meglátjuk, ki döglik meg előbb.« Latinca Sándor nyílt levele a földmívelésügyi miniszterhez. 1919. jan. 26.
216. »Az első mezőgazdasági szövetkezetet Somogy megyében állítják fel.« 1919. márc. 3.
217. A Somogy megyei direktórium megalakulása. 1919. márc. 10.
a) Távirat a belügyminiszterhez
b) A Somogyi Hírlap tudósítása az alakulásról
218. A megyei direktórium első rendelkezése. 1919. márc. 11.
219. A Kaposvári Vasöntöde és Gépgyár szocializálása. 1919. márc. 29.
220. Vikár Béla és a kaposvári népegyetem. 1919. ápr. 4.
221. Lakásépítkezési tervek Kaposvárott. 1919. ápr. 7.
222. Móricz Zsigmond Somogyban. 1919. ápr. 12.
a) A Távirati Iroda jelentése a külföldi és a fővárosi újságírók megérkezéséről. 1919. ápr. 12. b) Amerikai újságíró nyilatkozata a Somogyi Munkásnak
c) Móricz Zsigmond az első szocializálásról
d) Móricz Zsigmond: Virágnyílás
e) Móricz Zsigmond: A szentjakabi iskola
223. A Megyei Munkástanács megalakulása. 1919. ápr. 14. 224. Az első szabad május. A Somogyi Munkás ünnepi vezércikke. 1919. máj. 1.
225. Ifjúmunkástelep Kaposvárott. 1919. máj. 17.
226. Állandó színészet Kaposváron. 1919. máj. 18.
227. Gazdasági helyzetjelentés Somogyból. 1919. máj. 22.
228. Ügyviteli szabályzat a termelőszövetkezetek részére. 1919. máj.
229. Rippl-Rónai József a somogyi művésztelepért és múzeumért. 1919. máj. 22.
230. »...Somogy megye a proletárdiktatúra szempontjából úttörő, tehát itt kell lenni a legfegyelmezettebb haderőnek...« 1919. máj. 31.
231. A Megyei Munkástanács ülése és Latinca Sándor kormányzótanácsi biztos beiktatása. 1919. jún. 10.
232. Somogy megye vezető gépészmérnökének kinevezése. 1919. jún. 28.
233. Kastélyok a népegészségügy szolgálatában. 1919. júl. 12.
234. Latinca Sándor kormányzótanácsi biztos bejelenti a Kormányzótanács lemondását. 1919. aug. 3.
a) Latinca Sándor lemondása. 1919. aug. 3.
235. A kaposvári munkásság állásfoglalása a Kormányzótanács és Latinca Sándor kormányzótanácsi biztos lemondásával kapcsolatban. 1919. aug. 5.
236. A vármegye vezetését négy tagú bizottság vette át. 1919. aug. 6.
VII.
C) AZ ELLENFORRADALOM KORSZAKA (1919-1944)
237. »A nincsteleneknek kiosztott föld igénylését, mint teljesen törvénytelent megszüntetem.« 1919. szept. 2.
a) Svastics Nándor kormánybiztos rendelete a gazdasági cselédek ellen. 1919. szept. 2. b) Gaál Gaszton kerületi kormánybiztos cselédrendelete. 1919. nov. 14.
238. »A nádasdi erdő szélén.« Latinca Sándor és társainak meggyilkolása. 1919. szept. 17.
239. »Most már a nélkülözés és a nyomorunk a tetőfokára lépett.« Hadisegélyes asszonyok folyamodványa a kormánybiztoshoz. 1919. szept. 25.
240. Somogyszil kisparasztjainak földosztás iránti kérelme. 1920. jan. 15.
241. »...50-60 család a szőlőhegyekben szétszórtan, részben a föld alatt lakik...« Balatonkiliti község kérelme a földművelésügyi minisztériumhoz. 1920. márc. 8.
242. »...amióta a községünk fennáll, mincsen oskolánk...« Somodor község telepesei és kisgazdapártja kérelemmel fordulnak Nagyatádi Szabó István földművelésügyi miniszterhez. 1920. márc. 16.
243. A községet nagybirtokok bástyázzák körül. Gamás község nincstelenjeinek kérelme a földművelésügyi miniszterhez. 1920. márc. 24.
244. Ahogy a földosztást Pallavicini elképzelte. 1920. márc. 31.
245. »...kenyérkeresőnk a háború áldozata lett...« Tapsonyi hadiözvegyek kérelme. 1920. ápr.
246. A balatonkiliti házhelyigénylők panasza a veszprémi káptalan ellen. 1921. febr. 15.
247. Somogyi internacionalisták. 1920-1921.
248. A Tanácsköztársaság idején kiosztott föld vételárának felemelése. 1922. máj. 15.
249. Cselédfelmondások a megye területén. 1923.
250. »...30 családot a szabad ég alá kell kihelyezni« Kaposvárott. 1923. aug. 6.
251. »Földönfutókká tettek bennünket...« A Kopár-pusztai cselédek kérvénye. 1924. márc. 26.
252. Az uradalmi intéző »...ostorral vágta, a kutyájával pedig haraptatta és arcul csapdosta...« a sommásokat. 1924. nov.
253. »Levettek lábamról a grófi parolák, a nagyúri cirógatások, a miniszterség, a kegyelmes cafrang és elárultam a falut.« Részlet Szabó Dezső: Segítség c. regényéből. 1924.
254. Bartók Kaposváron. 1925. jan. 19.
255. »...A földreform végrehajtva nem lett, sőt végrehajtása meg sem kíséreltetett...« A nincstelen beleznai lakosság nyilatkozata. 1925. máj. 10.
256. Gróf Bethlen István inkei díszpolgársága. 1926. aug. 17.
257. A Magyarországi Szocialista Munkáspárt kaposvári alapszervezetének feloszlatása. 1927. jan. 27.
258. Móra Ferenc levele a kaposvári kultúrpalota ügyében. 1927. júl. 4.
259. »1926-ban engem is a sok többi társammal elfogott a vágy, hogy vagyoni jobblétem elősegítésére külföldre menjek munka után.« 1929. febr. 25.
260. »...az év felében úgyszólván teljesen használhatatlanok« a megye útjai. 1929. ápr. 4.
261. »...a részünkre megígért nyugdíj el van törölve.« Az esztergomi főkáptalan szenyéri uradalmának cselédei kérvényezik öregségi járulékukat. 1929. máj. 22.
262. Havibéres szerződés a mernyei piarista uradalomban. 1929.
263. Somogy vármegye törvényhatóságának összetétele. 1929.
264. Ecseny és Szentgáloskér törpebirtokosai hiába kérnek Lapa-pusztán kishaszonbérletet. 1930. márc. 2.
265. A sommások helyzete Középnyires pusztán. 1930.
a) »Beeresztik az istállóba a munkásokat.« Illyés Gyula a sommások lakásviszonyairól. 1932.
266. A surdi elöljárók nem vettek részt a kormányzó névnapján tartott istentiszteleten. 1930. dec. 19.
267. Nyomortanyák a somogyi falvakban. 1931.
268. A kaposi vár utolsó pusztulása. 1931.
269. Választási visszaélések Karádon. 1931.
270. »Minden élelmünkből kifogytunk...« 1932. febr.-márc.
a)Inkeyantalfai nincstelenek és szegényparasztok ínséggabonát kérnek a népjóléti minisztertől. 1942. febr. 17.
b) 55 szegénysorsú magyaregresi lakos kérelme a főispánhoz. 1932. márc. 23.
c) A gyugyi bérgazdaság 72 aratómunkásának kölcsöngabona kiutalása iránti kérelme. 1932. ápr. 24.
d) »Napok óta kenyeret nem tudunk adni gyermekeinknek.« A visnyei aratómunkások kölcsöngabona iránti kérelme. 1942. jún. 22.
271. Munkások és szegényparasztok szervezkedései a megyében. 1932. márc. 27.
272. »...ha nem segít senki lemondhatok arról, hogy tanító lehessek.« Horváth György csurgói tanítónövendék segélykérése a kormányzónéhoz. 1932. ápr. 6.
273. »...se kenyerünk, se ruhánk, se munka nincsen, hát éhen kell pusztulni egy munkaképes családnak...« Kajtár Mihály nagykorpádi munkanélküli kubikos levele a főispánhoz. 1932. jún. 25.
274. Munkanélküliség a megyében. 1932-1933.
a) Alispáni jelentés a belügyminiszterhez a munkanélküliségről. 1932. dec. 13. és 1933. ápr. 6.
b) Kaposvár polgármesterének könyörgő levele gr. Festetics Kristófhoz a munkanélküliek nyomora ügyében. 1933.
275. »Az iskolát pedig valóságos balkánizmus jellemzi.« A Marietta-pusztai tanítónő kérvénye a közoktatásügyi miniszterhez. 1933. ápr. 18.
276. »A szegénység és a nyomor szinte megdöbbentő« a gazdasági válság esztendeiben. 1932-1934.
a) A csurgói főbíró jelentése a beleznai munkanélküli családokról. 1933.
b) A barcsi járási gazdasági felügyelő jelentése a bolhói szegénységről. 1934.
c) Kaposvár polgármesterének jelentése a munkanélküliségről. 1933.
277. A kaposvári kommunisták pere. 1933. máj. 8-9.
278. »A gabona, mit keresek, kenyérnek sem elég tízünknek.« Salamon Ferenc gazdasági cseléd karácsonyi segélyt kér az alispántól. 1933. dec. 8.
279. A burkolt »földreform«. 1933.
280. »...elárverezték a házamat kerttel együtt, meg két hold mezei földemet...« Csima József kisgyaláni lakos kérvénye. 1934. nov.
281. Horváth terroristák Janka-pusztán. 1934.
282. Idegen megyék sommásai a somogyi uradalmakban. 1933-1936.
283. Somogy megye földbirtokviszonyai. 1935.
284. Gazdaadósságok és adóvégrehajtások a megyében. 1935.
285. Még a halottak is szavaztak. Súlyos választási visszaélések a lengyeltóti választókerületben. 1935. márc. 31.
286. Aratósztrájk a tabi és a szigetvári járásokban. 1936.
287. Aratási és munkásszerződés a mernyei uradalomban. 1937.
288. József Attila öngyilkossága Balatonszárszón. 1937. dec. 3.
289. Imrédy Béla miniszterelnök kaposvári beszéde. 1938. szept. 5.
290. »...gyermekeimmel együtt pusztulásnak vagyok kitéve.« Vincze János németladi napszámos kérvénye. 1938. szept. 7.
291. Megérkeztek Somogyba a lengyel menekültek. 1939. szept. 28.
292. A mezőgazdasági napszámbérek a megyében. 1940. júl. 9.
293. Kaposvár megyei város harca a törvényhatóság jogáért. 1942. jún. 17.
294. A Mezőgazdasági Ipar Rt és a Kaposvári Cukorgyár. 1942-1943.
295. »A szó szoros értelmében a nép zúg, titkon lappang.« Közellátási ellenőri jelentés a csurgói járás községeinek közhangulatáról. 1943. jan. 8.
a) A Békepárt (KMP) röpirata a parasztokhoz. 1943. szept.
296. Somogyi katonák a visszavonulás után. 1943. márc. 4.
297. »Ütlegelik, pisztollyal fenyegetik és csendőrrel kényszerítik munkába a honvédelmi munkára kivezényelt mezőgazdasági munkásokat.« 1943. máj-jún.
a) Honvédelmi munkára kivezényelt leányok a balatonszentgyörgyi uradalomban. 1943. máj.
b) A kaposfüredi munkások kérvénye. 1943. jún.
298. A német csapatok megszállták Somogyot. 1944. márc. 19.
299. A Békepárt és a Magyar Front röpirata az ellenállási bizottságok megalakítására buzdítja a falvak lakosságát. 1944. ápr.
300. Soroz az SS Dél-Dunántúlon. 1944. máj. 30. 301. A zsidótörvények végrehajtása megyénkben. 1944. jún.-júl.
302. »...mintha koldusok seregét láttam volna magam előtt.« 1944. júl. 21.
303. Az ellenforradalom fináléja. A nyilas uralom végnapjai. 1944. okt.-nov.
IX. A FELSZABADULÁS ÉS AZ ÉLET MEGINDULÁSA SOMOGYBAN (1944. dec. 1.-1945. jún. 30.)
304. Kaposvár felszabadítása. 1944. dec. 2.
305. Megalakult a Magyar Kommunista Párt Somogyi szervezete. 1945. jan. 5.
306. Somogy megye és Kaposvár város Nemzeti Bizottságának megalakulása. 1948. jan. 19.
307. Felszabadító hadicselekmények Somogy megye területén. 1944. dec. 1.-1945. ápr. 4.
308. A kaposvári középiskolák a tanítás megkezdéséhez szenet kérnek a Nemzeti Bizottságtól. 1945. febr. 12.
309. A kiürített lakosság hazatelepítése a frontközségekbe. 1945. ápr. 5.
310. Az első üzemi bizottság megválasztása a megyében. 1945. ápr. 7.
311. A csurgói járás szovjet katonai parancsnokának a felszabadító harcok utáni első rendelkezései. 1945. ápr. 14.
312. »Új Magyarország épül.« 1945. ápr. 15.
313. Földosztás Somogyban. 1945.
314. »Milliók és milliók vágya öltött testet: béke van.« 1945. máj. 9.
315. »A földek tele vannak aknákkal.« 1945. máj. 18.
316. »...a vármegye községeinek egyharmadában az iskolák is nagyrészt elpusztultak.« Tanfelügyelői jelentés. 1945. jún. 16.
317. Időrendi táblázat Somogy megye felszabadulásáról és az élet megindulásáról. 1944. dec. 1.-1945. jún. 30.
X. SOMOGY MEGYE MŰEMLÉKJEGYZÉKE
XI. HELYTÖRTÉNETI KALAUZ
XII. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
XIII. SOMOGY MEGYE TÖRTÉNETE KÉPEKBEN
teljes tartalomjegyzék
Személyek, testületek
létrehozó/szerző Kanyar József
kiadó Somogy megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága
Tér- és időbeli vonatkozás
kiadás/létrehozás helye Budapest
térbeli vonatkozás Kaposvár
az eredeti tárgy földrajzi fekvése Kaposvár
létrehozás dátuma 1967-01-01
időbeli vonatkozás 1967
Jellemzők
hordozó papír
méret 584 p
formátum jpeg
Jogi információk
jogtulajdonos Együd Árpád Kulturális Központ
hozzáférési jogok Kutatási engedéllyel hozzáférhető
Forrás, azonosítók
forrás http://egyud.kaposvar.hu/
leltári szám/regisztrációs szám BHMK.0522